2016. december 30., péntek

Gorgonzolás, datolyaszilvás rizottó



A nagysikerű datolyaszilvás torta miatt picit túlvásároltam magam ebből a remek gyümölcsből, a maradék szépen érlelődött tovább. Ám utóérlelés ide, ünnepek oda, a húrt nem lehetett tovább feszíteni. A rizottó megfelelő terepnek tűnt egy könnyű, levezető főzéshez, ráadásul kedvenc ízeimet, a gyümölcs-sajt párost is bevethettem. Minden tervem sikerült, a nem túl édes, viszont krémes datolyaszilva csodásan érvényesül a rizottóban. Bevallom, a gorgonzolát először csak óvatosan adagoltam, féltem, hogy nagyon eluralkodik az íze, de nem! Valóságos umamiként, hatodik ízként hatott, ahogy az elolvadt részeivel egy-egy falatban találkoztam.
Valahogy így sikerüljön minden elképzelésünk az új évben!

Recept:

  • 250 g rizottó rizs
  • 1 nagy, érett datolyaszilva
  • 2 kis fej salotta hagyma, vagy fél fej vöröshagyma
  • 1 dl száraz fehérbor
  • k.b. 800 ml szárnyas-, vagy zöldség alaplé
  • 60 g vaj
  • két marék frissen reszelt parmezán
  • só, frissen őrölt bors
  • egy evőkanál friss kakukkfű levél
  • gorgonzola a tálaláshoz, morzsolva
A hagymát apró kockákra vágjuk, a vaj felén alacsony hőfokon puhára dinszteljük. Hozzáadjuk a rizst, átkeverjük, majd felöntjük a borral, kevergetve elpárologtatjuk. Közepes hőfokra kapcsolunk és elkezdjük adagolni az alaplevet, két merőkanalanként. Közben sózzuk, de csak óvatosan, különösen, ha az alaplé sózva volt. Borsot is tekerjünk rá a főzés közben. Mindig megvárjuk, hogy a rizs magába szívja a folyadékot, akkor adjuk hozzá a következő adagot. Megszórjuk a kakukkfű 3/4 részével. Amikor a rizs kezd puhulni, belekeverjük a meghámozott, kockákra vágott datolyaszilvát. Annyi folyadékot adunk még hozzá, hogy a rizs majdnem puha legyen, a rizottó állaga pedig főzelék-szerű. Ekkor elzárjuk alatta a lángot, hozzákeverjük a maradék vajat és a parmezánt. Ha szükséges még sózzuk, borsozzuk.
Tálaláskor megszórjuk a maradék kakukkfűvel és gorgonzolát morzsolunk rá, tányéronként körül-belül egy evőkanálnyit.
Azonnal fogyasztjuk!

2016. december 18., vasárnap

Sült zöldség terrine






Tavaly átestem a pástétom-tűzkeresztségen és azóta tudom, hogy 1. nem ördöngösség, 2. a pástétom és a terrine között csak a forma a különbség, illetve, a pástétom inkább krémes (májpástétomok!), a terrine viszont darabos elemeket is tartalmaz (minden terrine pástétom, de nem minden pástétom terrine... vagy nem?) 3. előre tervezést igényel és ezt én szeretem, 4. nagyon látványos, elismerő szavak begyűjtésére kiváló lehetőség. Ötödik pont lehetne, hogy ünnepi menük kötelező elemévé szavaznám, de ezt nem mondom, mert inkább azt szeretném, ha nem csak ünnepekkor készülne, hiszen - és itt újra következnek az 1.2.3.4. pontok.
Ez a zöldséges terrine saját fejlesztés, kifejezetten vegetáriánus-, sőt vegán-barát, szép, finom, egyszerű, mit mondjak még?
Álljatok neki bátran!

Recept:

  • 1 közepes cékla
  • 1 nagyobbacska édesburgonya
  • 1 nagy, kemény körte
  • 1 nagy répa
  • 1 fej lilahagyma
  • 4-5 brokkoli rózsa
  • 5 evőkanál olívaolaj
  • 1 narancs leve
  • friss rozmaring
  • za'atar fűszerkeverék
A zöldségeket megpucoljuk és vékony, körül-belül 3 mm-es karikákra vágjuk. A brokkolirózsákat minél kisebb darabokra szedjük. A körtét is meghámozzuk, félbe vágjuk, magházát kiszedjük, felszeleteljük. A lilahagymát félbe, majd a feleket négy cikkbe vágjuk.
Egy nagy tepsit kibélelünk sütőpapírral, elhelyezzük benne a zöldségeket, mindegyiket egy csoportban, sózzuk és megöntözzük az olívaolajjal, kézzel kicsit meg is forgatjuk, hogy minden hozzávalót bevonjon az olaj. Megszórjuk rozmaringgal, a za'atarral, rácsavarjuk a narancs levét, majd előmelegített, 200 fokos sütőbe tesszük. 45-50 percig sütjük, amíg minden megpuhul, közben többször kanállal átforgatjuk.
Amikor megsült, letakarjuk alufóliával és úgy hagyjuk szobahőmérsékletűre hűlni.
Egy fél literes űrtartalmú magas falú, keskeny formájú edényt három rétegben kibélelünk folpackkal úgy, hogy a szélein túllógjon.
Az aljára rozmaring hajtásokat teszünk. Erre rakjuk először az édesburgonya karikákat, kicsit fedésben és úgy, hogy a forma oldalára is jusson. Ezután egy brokkoli-sor középre, majd a körteszeletek, a répa, lilahagyma és végül a céklával zárjuk. Kicsit megnyomkodjuk, majd szorosan ráhajtjuk a fóliát. Kivágunk egy akkora kartonlapot, ami pont passzol a forma felületére, rátesszük és lenehezítjük. Én erre két fél kilós lencsés, illetve rizses zacskót használtam.




Hideg helyen egy napig érleljük.
Tálaláskor kicsomagoljuk és óvatosan tálcára, vagy tányérra borítjuk, majd a tetejéről is lefejtjük a fóliát.
Szeletekre vágva tányérokra tesszük.
A tahini öntet nagyon jól illik hozzá: 2 evőkanál tahini pasztát kikeverünk egy evőkanál frissen facsart citromlével, csipet sóval és egy gerezd zúzott fokhagymával, majd vízzel tejföl-sűrűségűre higítjuk.


2016. december 13., kedd

Datolyaszilvás torta



Ezennel elkezdtem a bemelegítést a karácsonyi sütés-folyamra. Kellemes bevezető ezzel az egyszerű, de újszerű tortával, amit bátran ajánlok az ünnepnapok bármelyikére, sőt ajándékba is. Legfőbb hozzávalója a napsárga és soknevű datolyaszilva (hurma, kakiszilva, persimmon), ami püré formájában kerül a tésztába. Vásárláskor minél sötétebb színű, szinte átlátszó héjú példányokat válasszunk, vagy otthon érleljük még, ha ilyet nem kapunk. A puha gyümölccsel nagyon könnyű dolgunk van, hiszen nincsen magja sem, hámozás után szinte magától pépesedik a puha hús. Ilyenkor nagyon szeretem csak egy kis vaníliával turmixolni és magában elkanalazgatni, vagy a reggeli kásához keverni. Nem túl édes, nagyon kellemes ízű gyümölcs! Szeletelve mozzarellával is kiváló, mint alternatív caprese.
A tortának fantasztikus illata van, valóban kedvet csinál a további sütésekhez.
Ajánlok is néhányat az én kedvenceim közül - a bejglin és a mézes krémesen kívül - amik nálunk biztosan elkészülnek majd.
Citromkrémes mandulacsillag
Mézes-gyömbéres puszedli kandírozott gyömbérrel

Tojásfehérje elnyelők:
Látványos hibiszkuszos habcsók
Kókuszos-csokis hógolyók
Ánizsos keksz, ami lehet pisztáciás is

Jó készülődést!

Recept:

  • 120 g aszalt áfonya
  • 60 ml brandy, vagy whiskey
  • 280 g liszt
  • 2 teáskanál szódabikarbóna
  • 1,5 teáskanál őrölt fahéj
  • 3/4 teáskanál só
  • 1/2 teáskanál frissen reszelt szerecsendió
  • fél narancs reszelt héja
  • 300 g barna nádcukor
  • 170 g vaj
  • 3 nagy, érett datolyaszilva
  • 3 tojás
  • 150 g dió, vagy pekándió, vagy törökmogyoró
  • 2 teáskanál vaníliaesszencia
Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. Vajazzunk ki és béleljünk ki sütőpapírral egy 2-2,5 literes sütőformát - lehet szögletes, kerek, hosszúkás.
Az áfonyát az alkohollal felforraljuk, majd fedő alatt hagyjuk kihűlni.
A diófélét, vagy mogyorót alufóliára tesszük, 180 fokos sütőben 6-8 percig pirítjuk, majd késsel felaprítjuk. Ha törökmogyorót használunk, sütés után dörzsöljük le a héját.
Olvasszuk fel a vajat, hagyjuk hűlni.
A datolyaszilvát hámozzuk meg, majd botmixerrel pürésítsük. Körül-belül 370 ml gyümölcspürét kapunk.
Egy keverőtálban keverjük össze a lisztet, a szódabikarbónát, a fahéjat, a sót, a szerecsendiót és a cukrot.
Kézi habverővel adjuk a tojásokat a gyümölcspüréhez, majd adjuk hozzá a narancshéjat, a vajat és a vaníliaesszenciát.
Konyhai spatulával fokozatosan keverjük hozzá a lisztes keverékhez a tojásos-datolyaszilvás-vajas elegyet. Adjuk hozzá a párolt áfonyát és a pirított-aprított diót/mogyorót.
Öntsük a tésztát az előkészített formába. Tegyük a sütőbe és süssük 45-50 percig, amíg a tészta közepébe szúrt pálcikára nem ragad a tészta.
Rácson hagyjuk kihűlni.
Díszítéshez: 30 g vajat és 2 evőkanál porcukrot simára keverünk, hozzáadunk 1 teáskanál vaníliaesszenciát és 120 g natúr vajkrémet. Megkenjük a krémmel a tortát, tetejére vékonyra szeletelt datolyaszilvát teszünk.

Davis Lebovitz receptje alapján

2016. november 15., kedd

Borjúcsorba és piac Máramarosszigeten



 November első hétvégéjén, Mindenszentekkor és Halottak napján a mesebeli Máramarosban jártam a
 Wang folyó versei című blog szervezésében. Az ünnepi készülődést nemcsak a temetőkben lehetett látni, ahová szépen felöltözve, süteményes kosarakkal, kaláccsal, pálinkával, sőt, a képen látható töltött káposztával érkeznek a családok, hogy halottaik nevében is megkínálják egymást, hanem a máramarosszigeti piacon is. Az út számos csodái közül én most erről a piacról szeretnék pár szót ejteni.
Hétfői napon érkeztünk, ez egyszerű piacnap, de most, a nevezetes napok virágtengerré változtatták a piachoz vezető utcát. Krizantémok és gyertyák minden színben és mennyiségben sorakoztak egymás mellett.

virágutca

virágnéni
 
a temetőbe
 Beljebb érve azonban a virágok helyét átvette a praktikum, ami engem nem meglepő módon még inkább magával ragadott. Káposztasavanyítás hetében jártunk, mindenütt hatalmas fej káposztáktól duzzadó zsákok, ezeket szállító teherautók, kiskocsik és biciklik és a legfontosabb: ipari méretű káposztagyaluk, amik ontották magukból a szálasra vágott káposztát.

nem kevés káposzta

A piacon kapható zöldségek választéka számomra megnyugtató módon és nagyon tisztán mutatta az évszaknak megfelelő valóságot, amit itthon könnyen elfelejtünk. Szépen pucolt tormák és szárított kapor a káposztához, egészséges szárazbab, hagyma, fokhagyma és krumpli, mint legfőbb téli alapanyagok; szárított gombák szépen felfűzve nyilván a közeli erdőkből, csipkebogyó. Olyat is láttam, amit nem tudtam pontosan beazonosítani és a nyelvi nehézségek sem vittek közelebb a megoldáshoz, de a látványból és utólagos információk alapján barna babhéj volt. Több asszony is árulta, csinos kupacokba rendezve. Látszott, hogy nagy becsülete van. (Tud valaki erről valamit?) Egyébként a már-már csendélet-szerű elrendezése néhány cső kukoricának, összefont hagymának, tormakupacoknak, több asztalnál is hosszú ácsorgásra késztetett. A viaszosvászon terítők, újságpapírok, agyon koptatott deszkák környezetében biztos kézzel, az önmagában való szépség teljes tudatában elhelyezett termések és termények láttán a bizalom jutott eszembe. Bizalom abban, hogy amit adunk az elég és jó. És ez így van.
a szép bab

kapor, kakukkfű, csombor

szárított gombafüzér

ez az a barna babhéjnak titulált gyönyörűség - megoldások?


csendélet

sok-sok tormát pucolt a néni

És hogy recept nélkül se maradjunk, a piac kifőzdéjének emblematikus, tejfölös pacalcsorbájától megigézve, következzen egy csorba-változat a sok közül.

Tejfölös pacalcsorba erőspaprikával

Hiszen csorbát lehet készíteni húsgombóccal, bárány-, borjú-, vagy disznóhússal, vagy húsok nélkül, csak zöldségekkel is. A csorbának mindig szezonja van - télen tartalmassága, nyáron savanykássága miatt esik jól, de mindig jól esik. Lényege a sok és sokféle zöldség, a lestyán és a savanyítás, ami hagyományosan erjesztett korpaciberével történik, de ecettel, citrommal, vagy mint ahogyan most én, savanyúkáposzta levével is tökéletes eredményt ad.

Borjúcsorba:


Recept:
  • 70 dkg csontos borjúhús
  • 20 g vaj
  • 1 hagyma
  • 2 közepes sárgarépa
  • 1 közepes petrezselyemgyökér
  • 1/4 zellergumó
  • 2 zellerszár
  • 5-6 db brokkoli rózsa
  • 1 cikk édes káposzta
  • 1,5 dl savanyúkáposzta lé
  • 2 teáskanál szárított lestyán
  • só, frissen őrölt bors
  • tejföl a tálaláshoz
Kérjük meg a hentest, hogy a borjúhúst vágja kisebb darabokra. Otthon tovább szeletelhetjük, hogy a levesbe falatnyi húsok legyenek, de a csontos részt is feltétlenül használjuk fel!
A húst fazékba tesszük, felöntjük 3 liter vízzel, sózzuk és 1-1,5 órát főzzük, amíg megpuhul.
Közben megpucoljuk és felaprítjuk a zöldségeket. A hagymát apróra, a répát, petrezselyemgyökeret, zellerszárat nem túl vékony karikákra, a zellergumót hasonló méretű darabokra, a káposztát kockákra vágjuk.
A hagymát a vajon megdinszteljük, először hozzáadjuk a gyökérzöldségeket, a zellerszárat, majd a káposztát és végül a brokkolit. Szűrőn keresztül felöntjük a megfőtt hús levével. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a lestyánt és a káposztalevet. Puhára főzzük.
Tányérokba merve tejföllel tálaljuk.

2016. november 8., kedd

Gnocchi sütőtökkel és füstölt libacombbal



Ezt a receptet egy megmaradt főtt, füstölt libacomb ihlette és annyira jól sikerült, hogy azóta többször készítettem, kizárólag ebből a célból vásárolt libacombból. A füstölt íz és a sütőtök édessége nagyon jól passzol egymáshoz, mindketten pedig a gnocchihoz. Ha az idei Márton napra nem szeretnétek vagdalt libamellel bajlódni (bár megéri), vagy libacombot konfitálni, hogy aztán káposztaágyon pihentessétek készre és ludaskására sincs időtök, akkor válasszátok a szintén időigényes gnocchit :)
Nem bánjátok meg!

Recept:
a gnocchihoz:
  • 1 kg lisztes, sárga héjú (Ella típusú) krumpli
  • 2 tojás sárgája
  • kb. 180 g liszt
  • 1 teáskanál só
A krumplikat megmossuk, fazékba tesszük és annyi sós vízben, amennyi ellepi puhára főzzük. Meghámozzuk, krumplinyomón áttörjük, megvárjuk, míg teljesen kihűl. akkor hozzáadjuk a sót, a lisztet, a tojást és összedolgozzuk. Lisztezett deszkára tesszük, cipót gyúrunk belőle, majd a cipót hengerré formázzuk. A hengert körül-belül egy centi széles szeletekre vágjuk, ezekből pedig rudakat sodrunk. Továbbra is ügyeljünk a megfelelő lisztezésre, nehogy leragadjon a tésztánk. A rudakat egymás mellé tesszük és éles késsel 2-3 centis darabokra vágjuk. A gnocchikat egyenként megsodorjuk az ujjunk hegyével, hogy egy kis mélyedés keletkezzen mindegyiken.

Ezután már csak a főzés következik, de előbb jöjjön a "mártás":

a füstölt libacombos, sütőtökös mártáshoz:
  • 1 db füstölt libacomb
  • 3 evőkanál vaj
  • 50 dkg sütőtök
  • 10-15 db friss zsályalevél
  • egy csipet chilipehely
  • só, frissen őrölt bors
  • parmezán, vagy pecorino sajt a tálaláshoz
A libacombot előző nap, (vagy akár pár nappal előbb) babérlevéllel, egy gerezd fokhagymával és pár szem borssal ízesített vízben puhára főzzük. Ez legalább két órát vesz igénybe. A főzővízben hagyjuk kihűlni. Másnap lefejtjük a csontról a húst és a zsíros bőrt is eltávolítjuk. A húst kis darabokra vágjuk, vagy tépkedjük kézzel.

A sütőtököt meghámozzuk és egészen vékony szeletekre vágjuk, legjobb, ha zöldséghámozóval tudjuk csíkokra vágni.
A zsályalevelek két-harmadát felaprítjuk.

A befejezéshez megfőzzük a gnocchit: egy jó nagy fazékban sós vizet forralunk, amikor lobogva forr, beletesszük a gnocchikat. Megkeverjük és megvárjuk, amíg a víz újra felforr és a tészták feljönnek a felszínére. Ettől számítva még egy percig főzzük, majd szűrőkanállal lecsepegtetve az előkészített ízesítőre tesszük. Ehhez egy széles edényben felforrósítjuk a vajat, rátesszük az apróra vágott és egész zsályát és a libacomb darabkákat. Megszórjuk a chilipehellyel és hozzáadjuk a sütőtököt is. Egy percig kevergetjük és már jöhet is rá a frissen kifőtt, forró gnocchi. Erős tűzön pirítjuk, közben óvatosan megkeverjük.
Forrón tálaljuk frissen borsozva, ha szükséges sózva és parmezán forgácsokkal megszórva.

2016. október 23., vasárnap

Almás csirkefrikasszé



Sok mindent elolvastam a frikasszéról; hogy valahol a sült és a ragu között helyezkedik el, ha gasztronómiai hovatartozásáról kellene nyilatkoznunk, hogy francia klasszikus, számos házias változatban, hogy Abraham Lincoln kedvenc étele volt, hogy egyik lényeges jellemzője a fehér mártás, ami többek között megkülönbözteti két, szintén francia klasszikus rokonától, a coq au vin-től és a boeuf bourguignon-tól, melyek ellenben egészen sötét színűek. Mire mindezen tudás birtokába jutottam és megfőztem immár több változatban is a csirkefrikasszét, arra jutottam, hogy a távoli rokonságba felvehetjük a mi csirkepörköltünket is, amennyiben elmondható, hogy esetében szintén ízes mártásban főnek a csirkedarabok.
Befejezvén a kontextusba helyezést még szólnék pár szót frikasszénkról. Az alábbi recept nem teljesen klasszikus, ugyanis eredetileg hagyma-répa-zellerszár egyenlő arányú apróra vágott elegye tartozik a mártáshoz, amit a csirke óvatos elősütése (nem pirítása!) után a zsiradékon megpuhítanak, majd ezen az alapon (amit mirepoix-nak hívnak és én is nagyon kedvelem különféle ételek alapjaként használni) fő készre fehérborban és szárnyas alaplében a csirke. Ám én most kihagytam a répát és a zellerszárat, mert egy homogénebb ízű, tényleg világos színű szaftra vágytam, amihez tökéletes kiegészítő lesz a savanykás-édes alma.
A másik klasszikus lépést, a tojásos-tejszínes habarást viszont nem spóroltam ki, hiszen ez adja a frikasszé selymességét, a mártás gazdag textúráját. Ez az eljárás egyébként az erdélyi konyhában is gyakran szerepel, hogy az egyéb nemzetközi kitekintésről ne is beszéljünk. Mumusnak tűnik, mert a forróság összeránthatja a tojást, de ha akkurátusan elvégezzük a hőmérséklet kiegyenlítést és nem forraljuk már utána, nincs okunk aggodalomra.
Elegáns, mégis egyszerű étel, én nagyon szeretem minden változatát. Jó kísérletezést!

Recept:

  • egy egész csirke két combja, két szárnya és melle, vagy 4 egész csirkecomb
  • 1 fej hagyma
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 evőkanál olívaolaj
  • 2 evőkanál vaj, + egy teáskanál
  • 1,5 dl száraz fehérbor
  • 2 dl csirke alaplé
  • 1 babérlevél
  • 2-3 szál friss kakukkfű
  • só, frissen őrölt bors
  • 2 tojássárgája
  • 1 dl tejszín
  • 2 nagy alma
A csirkecombokat az ízületeknél kettévágjuk. A mellet lefejtjük a csontról és félbe vágjuk. A szárnyvégeket is levágjuk. Sóval és frissen őrölt borssal fűszerezzük. (Ha egész csirkét használunk, a többi részből, a mellcsontból és a szárnyvégekből zöldségekkel húslevest/alaplevet főzünk.)
Széles, lefedhető lábasban felmelegítünk egy evőkanál olívaolajat és egy evőkanál vajat. Rátesszük a csirkedarabokat, körbesütjük, de nem pirítjuk meg. Tányérra szedjük és a zsiradékba tesszük a felaprított hagymát és fokhagymát. Puhára főzzük, de ennek sem szabad megpirulnia. Visszatesszük rá a csirkét, majd felöntjük a borral, beletesszük a babérlevelet és a kakukkfüvet, felforraljuk. Hozzáadjuk az alaplevet, ezzel is felforraljuk, majd egészen alacsony lángon, fedő alatt fél órát főzzük, amíg a csirke megpuhul.
Közben a tojássárgákat simára keverjük, majd a tejszínnel feleresztve jól elkeverjük. Amikor a csirke megpuhult, egy tálra szedjük a húsdarabokat, melegen tartjuk.
A mártásból két evőkanálnyit a tojásos tejszínhez keverünk, hogy kiegyenlítsük a hőmérsékletet, majd folytonos keverés mellett hozzáadjuk a mártáshoz. Forráspontig hevítjük, de nem forraljuk. Végül elkeverjük benne a maradék egy teáskanál vajat. ((Visszatehetjük a csirkét is a mártásba, ha újra szeretnénk melegíteni.)
Az almákat megmossuk, félbe, a feleket négy részre vágjuk, magházát kivágjuk. Egy evőkanál vajat egy serpenyőben felforrósítunk, minden oldalukon megpirítjuk benne az almaszeleteket.
A csirkét tálalótálra szedjük, köré öntjük a mártást és végül elhelyezzük rajta az almagerezdeket.
Főtt tagliatellével, rizzsel, vagy krumplipürével tálaljuk.



2016. október 11., kedd

Bulguros káposzta - kapuska


A kapuska oroszos hangzása ellenére török étel és ahogyan a számunkra is ismerősen csengő szóból sejthettük, káposztát tartalmaz. Igazi őszi/téli egytálétel, amit darált, vagy kockákra vágott bárány-, vagy marhahússal, bulgurral, vagy rizzsel készítenek. Fontos hozzávalója a sűrített paradicsom és a csípős paprikapaszta, amit török boltokban lehet kapni, Biber Salcasi néven. Vegetáriánus változatban is nagyon finom, én is így készítettem most bulgurral.

Recept:

  • 1 közepes fej káposzta
  • 4 evőkanál olívaolaj
  • 1 hagyma
  • 250 g bulgur
  • 1 evőkanál sűrített paradicsom
  • 1 evőkanál török paprikapaszta (Biber Salcasi)
  • fél citrom leve
  • 500 ml forró víz
  • só, frissen őrölt bors
  • chilipehely és szárított menta a tálaláshoz
  • 3 dl sűrű török, vagy görög joghurt, vagy tejföl
  • 1 teáskanál tahini paszta
A káposztát negyedekbe vágjuk, torzsáját kivágjuk. A káposztanegyedeket egy centi széles szeletekre vágjuk. A hagymát felaprítjuk, a bulgurt megmossuk, lecsöpögtetjük.
Széles lábasban felmelegítjük az olajat, rátesszük a hagymát, 5 percig dinszteljük. Hozzáadjuk a káposztacsíkokat, 4-5 percig kevergetve megfonnyasztjuk. Hozzáadjuk a bulgurt, rátesszük a paradicsompürét és a paprikapasztát, jól elkeverjük. Ráöntjük a vizet, meglocsoljuk a citromlével, sózzuk, borsozzuk, felforraljuk, majd fedő alatt alacsony lángon, időnként megkeverve, körül-belül 15 perc alatt puhára főzzük.
Amíg fő a káposzta, a tahini pasztát egy tálkában elkeverjük egy teáskanál citromlével, csipet sóval és 1 dl vízzel. Hozzáadjuk a joghurtot, vagy tejfölt. Tetejét megszórjuk za'atar fűszerkeverékkel, kevés olívaolajat csurgatunk rá.
A megfőtt káposztát megszórjuk chilipehellyel és szárított mentával és az ízesített joghurttal/tejföllel tálaljuk.


2016. október 2., vasárnap

Disznósajtsaláta



Ennek a salátának - legalábbis időben - hosszú története van. Táncos koromban karácsonykor mindig nagy bulit tartott az együttes (Kertészeti Egyetem Táncegyüttese), amire mindenki valami finomságot hozott. Hasur Janinak, a Vízöntő együttes hegedűsének disznósajtsalátája legtöbbször már az öltözőben, még a műsor és a közös lakoma előtt elfogyott volna, ha nem őrizték volna gondosan. Nekem is ez ízlett mindig a legjobban, annyira, hogy hosszú évek után is emlékeztem rá és amikor Jani újra előkerült az idők és földrajzi helyek távolából (hála a virtuális térnek), az első dolgom volt emlékeztetni rá. Ez volt talán az egyik katalizátora a további eseményeknek: megbeszéléseknek, tervezgetéseknek és végül egy kis koncertnek a kertünkben.
Jani GulashConcerto című Olaszország és Európa szerte számtalanszor előadott műsorának sajátossága, hogy az általa készített remekbe szabott pörkölttel és házi készítésű nokedlivel várja a közönséget, majd amikor mindenki jól lakott a magyar ízekkel, történetmeséléssel fűszerezett közép-európai, de főként a magyar népzenei kincsből szemezgető koncertet ad. Ez történt nálunk is, ráadásul Magyarországon először!
A disznósajtsaláta az én kérésemre került a kínálatba és kiderült, hogy ő azóta a táncos bulik óta nem is készítette. Engedelmével most megosztom a receptjét, annyi változtatással, hogy kevés magos mustárt és borecetet használtam az öntethez és természetesen csökkentettem a mennyiséget egy óriási vendégség méreteiről egy közepesére.
Elsőre akármilyen meghökkentőnek hangzik is, higgyétek el, eszméletlen finom!

Recept:

  • 50 dkg házi, jó minőségű disznósajt 
  • 2 fej lilahagyma
  • 1 citrom leve
  • 1 teáskanál magos dijoni mustár
  • 2 teáskanál (egyszerű, hazai) mustár 
  • 2 evőkanál fehérbor ecet
  • 4-5 evőkanál olívaolaj
  • 2 teáskanál cukor
A disznósajtot vékonyan felszeleteltetjük a hentesnél, majd otthon lehúzzuk a bőrét és két centi széles csíkokra vágjuk.
A lilahagymákat megpucoljuk, félbe vágjuk, majd vékonyan felszeleteljük. Tálba tesszük, fél teáskanál sóval és a citrom levével összekeverjük. Legalább fél óráig érleljük.
Elkészítjük az öntetet: a kétféle mustárt összekeverjük a cukorral és fél teáskanál sóval. Hozzáadjuk az ecetet, majd fokozatosan kevergetve az olívaolajat is, amíg sűrű, krémes öntetet kapunk.
Salátástálba tesszük a felvágott disznósajtot és a megpuhult, előérlelt lilahagymát, ráöntjük az öntetet és óvatosan, de alaposan összekeverjük. Ezt a műveletet véleményem szerint legjobb a két tiszta kezünkkel végezni.
Jót tesz a salátának, ha van egy-két órája, hogy az ízek összeérjenek.
Kenyérrel, vagy anélkül fogyasztandó.

2016. szeptember 27., kedd

Aranycékla



Ahhoz, hogy sárga színű céklát találjunk a piacon, most már nem kell olyan különös szerencse. Ha nem is mindenhol, de különlegességeket áruló, megszállott zöldségeseknél stabilan számíthatunk rá. Sötétbordó társával összehasonlítva nem csak színében visszafogottabb a megjelenése - íze is enyhébb, kevésbé földes.
Én most egy narancsos, fűszeres mártásban érleltem és még selymesebb, simább íz lett az eredmény, mint amire számítottam.
Önmagában savanyúságként, szendvicsekbe, vagy főtt gabonákkal kevert salátákba, sajtokkal (például bivalymozzarellával, kecskesajttal) diófélékkel, tojással nagyon finom. Én is azonnal kipróbáltam egy hajdinás változatot, lejjebb ennek receptjét is megtaláljátok.

Recept:

  • 1 kg apró szemű sárga cékla
  • 1 narancs leve
  • 2 evőkanál almaecet
  • fél teáskanál só
  • 1 teáskanál barna nádcukor
  • fél teáskanál koriander mag
  • fél teáskanál barna mustármag
  • egy teáskanál mák
A céklát alaposan megmossuk, egészben fazékba tesszük, enyhén sós vízben fedő alatt puhára főzzük. Leszűrjük, hideg vízzel lehűtjük, meghámozzuk, negyedekbe vágjuk.
A fűszereket kis serpenyőbe tesszük, fél percig pirítjuk.
A narancslét, az almaecetet, a sót és a cukrot elkeverjük 2 dl forralt, lehűtött vízzel. Hozzáadjuk a pirított fűszereket.
A céklát üvegbe tesszük és ráöntjük a fűszeres levet. Legalább három órát, de legjobb, ha egy éjszakát érleljük. Hűtőben egy hétig eltartható.



Hajdinás saláta buggyantott tojással:
150 g hajdinát megmosunk, lecsöpögtetünk. Egy evőkanál olajon kicsit megpirítjuk, majd felöntjük 3 dl vízzel. Enyhén sózzuk, felforraljuk, majd alacsony lángon, fedő alatt puhára főzzük.
Egy maréknyi mogyorót 180 fokos sütőben 8 perc alatt megpirítunk, héját ledörzsöljük.
A hajdinát összekeverjük 5-6 darab céklával, két evőkanál fűszeres, céklás lével, egy evőkanál olívaolajjal és a mogyoróval. Három és fél perces buggyantott tojással és néhány salátalevéllel tálaljuk. 

2016. szeptember 22., csütörtök

Túrós varenyiki, avagy túrós tészta



Sajátos családi életünkből adódóan nálunk elég gyakran előfordul, hogy az ebédet egyes családtagok késő este, ne adj'isten éjszaka eszik meg. Ilyenkor, a dolog időbeli jellege miatt általában már nem a konyhában tartózkodom, hogy instrukciókkal és útmutatásokkal lássam el az esetleg bizonytalankodó, de éhes egyedet. Eszik amit lát - ilyen egyszerű ez.
Amikor azonban ezt a csodálatosan vékonyra nyújtott, pillekönnyű töltött tésztát kint hagytam a tűzhelyen, nem elégedtem meg a másnap üresen talált edényekkel, hanem bizony rá is kérdeztem: na mit szólsz, hogy ízlett? - nagyon szeretem a túrós tésztát, tudod! - micsoda??? letúróstésztázod a kézzel nyújtott-töltött varenyikit?? - ja, nem is láttam. finom volt!
Hát ennyi. És végülis igaza van. Ez egy túrós tészta ukrán változatban Olia Hercules receptje alapján, az én tejfölös öntetemmel és szalonnapörccel kiegészítve. De nagyon finom!!
Zárójelben jegyzem meg, hogy ugyanez a tészta természetesen más töltelékkel is elkészíthető, például párolt káposztás, vagy főtt krumplis töltelékkel, vagy hasonlóképpen a pelmenyihez, húsosan, és gombásan.

Recept:
a varenyikihez:
  • 1 tojás
  • 150 ml víz
  • 330 g liszt
  • fél teáskanál só
Keverőtálba szórjuk a lisztet, hozzáadjuk a sót és a vízzel elkevert tojást. Kézzel összedolgozzuk, majd addig gyúrjuk, amíg sima felületű rugalmas tésztát kapunk. Ha túl keménynek, nehezen nyújthatónak érezzük a tésztát, adjunk még hozzá egy-két evőkanál vizet, ha túl lágy lenne, kevés lisztet.
Gömbölyűre formázzuk, folpackba csomagoljuk és fél órát pihentetjük.

a töltelékhez:
  • 150 g lágy, krémes túró
  • 1 tojás
  • egy teáskanál só
A hozzávalókat összekeverjük.

A tészta összeállítása:




Lisztezett felületre tesszük a tésztát, félbe vágjuk. Az egyik felét visszacsomagoljuk, a másikat pedig sodrófával 2 mm vékonyra nyújtjuk. Éles késsel körül-belül 5x5 cm-es négyzetekre vágjuk. Mindegyik négyzetbe fél teáskanál tölteléket teszünk, majd háromszög alakban félbe hajtjuk, a széleket ujjunkkal megnyomkodjuk. A kész tésztacsomagokat lisztezett tálcára tesszük. Ugyanígy járunk el a tészta másik felével is. (A leeső tésztadarabokat se dobjuk ki, kifőzhetjük a többivel együtt.)
Egy széles lábasban felolvasztunk 60 g vajat. Fazékban sós vizet forralunk, amikor lobogva forr, beletesszük a varenyiki felét. Amikor a csomagocskák feljönnek a víz felszínére még fél percig forraljuk, majd szűrőkanállal az olvasztott vajra szedjük, óvatosan összerázzuk. Ezután kifőzzük a következő adagot.

Tejfölmártás:
10 dkg kolozsvári szalonnát, vagy olasz pancettát kockákra vágunk, serpenyőben zsírjára sütjük. A szalonnakockákat szűrőkanállal kiszedjük a zsírból.
2 dl tejfölt elkeverünk fél teáskanál sóval, egy teáskanál borecettel és egy evőkanál szalonnazsírral.

A varenyikit a tejfölmártással és a szalonnakockákkal tálaljuk.


2016. szeptember 18., vasárnap

Rebarbara krém és egy sütemény is


Egész nyáron hozzá sem nyúltam a kertben lévő rebarbarához, csak hagytam, hadd nőjön. Igazság szerint nem is voltak vele terveim, fogalmam sincs miért. A nyár végi kertrendezéskor viszont meglepődve tapasztaltam, hogy végre szép, rózsaszín levélnyelűre fejlődtek! Valószínüleg olyan sűrűn volt a sok szár, hogy egymást árnyékolták, ugyanis amennyire tudom, a fénytől való elzárás az egyik kulcsa a rózsaszín levélnyélnek. (A másik a fajtatípus.)
Úgy döntöttem hálát érdemel ez az önfejlesztő művelet és hozzáláttam a feldolgozáshoz. Megsütöttem Édesem jól bevált receptjét, aztán a tartósítás felé vettem az irányt. A curd mellett döntöttem, mert előzetes feltételezésem szerint ebben a vajas, tojásos krémben a rebarbara jellegzetes savanyúsága megmarad, de átütő savassága nem zavaró. Nem csalódtam, nagyon-nagyon finom lett, még finomabb, mint a citromkrém, pedig az is jó!
Felhasználásán nem kell sokat törni a fejünket, kanalanként elég gyorsan fogy. De vannak azért cizelláltabb megoldások, például (amerikai) palacsintával egészen fantasztikus, vagy az itt leírt szabad stílusú tortácska habos tetejének megágyazva.
Nem nagy munka és nem is hosszú idő elkészíteni, próbáljátok ki, ha rebarbarára bukkantok valahol. Ha nem, majd jövőre, de akkor feltétlenül!

Rebarbarakrém (curd) receptje:
  • 500 g rebarbara
  • 60 ml víz
  • 1 rúd fahéj
  • 4 egész tojás, 2 tojássárgája
  • 225 g cukor
  • 115 g vaj
Hámozzuk meg vékonyan a rebarbarát daraboljuk fel. Tegyük lábasba a vízzel, 10-15 perc alatt főzzük puhára. Tegyük egy sűrű szitára és passzírozzuk át. A szitán fennmaradó szálkás, sűrű maradékot dobjuk ki.
Az egész tojásokat és a tojássárgákat a cukorral keverjük krémes-világosra.
A vajat olvasszuk fel, majd lassan keverjük a tojásokhoz. Az egészhez adjuk hozzá az átpasszírozott rebarbarát, tegyük vastag aljú edénybe, adjuk hozzá a fahéjrudat és alacsony lángon folyamatosan kevergetve 10-15 percig főzzük, amíg krémesre sűrűsödik.
Vegyük ki a fahéjrudat, majd forrón töltsük kis üvegekbe a krémet. Kihűlés után hűtőben 1-2 hétig eltartható.
3-4 kis üveg lesz ebből a mennyiségből.


Omlós tésztakorong rebarbarakrémmel, meringue-val

a tésztához:
  • 175 g liszt
  • 2 teáskanál cukor
  • fél teáskanál só
  • 70 g hideg vaj
  • 60 ml jéghideg víz
A lisztet a sóval és a cukorral keverőtálba tesszük, összekeverjük, Hozzáadjuk a kockákra vágott vajat és összemorzsoljuk, annyira, hogy kukoricaszem nagyságú vajdarabok maradjanak. (Keverőlapátos géppel is elvégezhetjük persze.) Hozzáadjuk a vizet és amikor a tészta éppen összeáll, kistányérnyi korongot formázunk belőle, folpackba csomagoljuk és legalább fél órára hűtőbe tesszük.
Sütéskor előmelegítjük a sütőt 180 fokra.
A tésztát 6 részre osztjuk, a részeket egyenként 10-12 cm átmérős korongokká nyújtjuk. Sütőpapírral kibélelt tepsire tesszük, 15-20 perc alatt világos barnára sütjük. Hagyjuk kihűlni.

a meringue-hoz:
  • 3 tojásfehérje
  • 6 evőkanál cukor
  • csipet só
  • egy kávéskanál vanília kivonat
A tojásfehérjéket kemény habbá verjük, keverés közben adjuk hozzá a só és a cukrot, végül a vanília kivonatot is.

A sütemény összeállítása:

A sütőt előmelegítjük 230 fokra, ha van, grillező módra állítjuk.
A tésztakorongokat megkenjük 2 evőkanál rebarbara krémmel. A krémre púpozzuk a habot, körül-belül két púpos evőkanálnyit. Lazán megformázzuk, majd a sütőben 4-5 perc alatt aranybarnára sütjük.
Azonnal fogyasztható, nem unalmas sütemény.
David Lebovitz receptje alapján.

2016. szeptember 14., szerda

Nyárzáró paradicsomsaláta, sütőben "buggyantott" tojás és egyéb bajok



Nagyon hosszadalmasan és bonyolultan fogtam hozzá ehhez az egyszerű salátához. Camino című könyvem receptjeit akartam leegyszerűsíteni, több elemet jól egymáshoz fésülni. Ebben aztán teljesen összekuszálódtam. Az étel végül elkészült, jóízűen el is fogyasztottam és a bennem dúló viharok is elcsendesültek, de ez a folyamat szimbolikus értelmet nyert számomra. Tulajdonképpen összefoglalta a nyaramat. Ugyanis többször történt meg velem ezalatt a furcsa, tagolatlan, mégis katartikus nyáron, hogy valamiben nagyon elvesztem, nem láttam sem a megoldást, sem a kapaszkodókat magam számára, aztán egy váratlan pillanatban egyszerre minden kitisztult, rendeződni látszott, úgy, hogy úgy éreztem, nem is tettem érte semmit. Ennek a tanulságai messzire vezetnek, messzebbre, mint amit itt ki tudnék/lehetne fejteni, mindenesetre megpróbálom jól elraktározni azt a felismerést, hogy a legtöbbször pontosan elég az, ami előttem van, csak máshogyan kell ránézni.
Nekem a szeptember egy második Újév, ilyenkor is annyi minden kezdődik, a nyár után új lendületet lehet venni. Mindenkinek szép őszt kívánok ezzel a késő-nyári salátával!

Recept:
Zöldfűszeres olaj:
Egy maréknyi friss menta és bazsalikom levelet leforrázunk, egy percig állni hagyjuk, leszűrjük. (A levét félretesszük, nem öntjük ki!) Mozsárba tesszük egy gerezd fokhagymával és egy csipet sópehellyel. Krémesre passzírozzuk, majd hozzáöntünk két evőkanál olívaolajat. Elkeverjük.

Joghurtos paradicsomsaláta:
Tálalótányérra kanalazunk 2 dl krémes joghurtot, ha van otthon jó minőségű mozzarellánk darabokra tépkedve rászórjuk a joghurtra. Felszeletelünk egy nagyszemű és 6-8 darab koktélparadicsomot. A joghurtra rendezzük, egy csipet sópehellyel meghintjük. Kiskanállal megpötyögtetjük a fűszeres olajjal.

Sütőben "buggyantott" tojás:
A zöldfűszerek forrázásánál használt folyadékot kis serpenyőbe tesszük. (Használhatunk bármilyen, megmosott zöldség hámozásából, illetve kidobásra ítélt szárából főzött levet.) Annyi folyadék legyen az edényben, hogy amikor beleütjük a tojást, csak a fehérjét lepje el. Egy teáskanál olívaolajat öntünk még rá, majd előmelegített, 200 fokos sütőbe tesszük. Amikor a folyadék felforrt, beleütjük a tojásokat - a serpenyő nagyságától függően kettőt, vagy négyet. Visszatesszük a sütőbe, 4 percig sütjük.
Szűrőkanál segítségével kiemeljük a folyadékból az elkészült tojásokat.

A tányéron még meglocsoljuk zöldfűszeres olajjal és a joghurtos paradicsommal, pirított bagettel tálaljuk.





2016. augusztus 15., hétfő

Mejadra - fűszeres, lencsés rizs sült hagymával



A mejadrát (vagy mujaddarát, meggaddarát) a közel-keleti országok egyik legnépszerűbb és legősibb ételeként tartják számon. Három fő alkotóeleme van: a rizs, a lencse és a tetemes mennyiségű sült hagyma. Az illatos fűszereken kívül ez utóbbitól lesz ez az étel abbahagyhatatlanul finom. És az igazság kedvéért ez jelenti az egyetlen megpróbáltatást is a főzés során. Bő olajban, több részletben, forgatva sütni, vigyázó tekintetünkkel várva a megfelelő szín elérését - kényes, nem kis türelmet igénylő feladat. ( A szagról nem is beszélve.) De megéri, ez nem vitás. Az édesre és ropogósra pirult hagyma igazi koronája a mejadrának.
Mi egytálételként ettük gránátalma (aminek üde savanykássága nagyon jól kiegészíti a fűszereket!) és görög/török joghurt kíséretében, de köretként is alkalmazható bárány, vagy csirke mellé.

Recept:

  • 250 g zöld lencse
  • 4 fej hagyma
  • 3 evőkanál liszt
  • 250 ml napraforgóolaj
  • 200 g basmati rizs
  • 1 evőkanál egész koriander mag
  • 2 teáskanál egész római kömény mag
  • 2 evőkanál olívaolaj
  • fél teáskanál kurkuma
  • 1 és fél teáskanál őrölt szegfűbors
  • 1 és fél teáskanál őrölt fahéj
  • 1 teáskanál cukor
  • 350 ml víz
  • só, frissen őrölt bors
  • gránátalma és görög joghurt a tálaláshoz
A lencsét megmossuk, majd bő vízben tűzre tesszük. Felforraljuk, majd alacsony lángon fedő nélkül 15 percig főzzük. Leszűrjük.
A hagymákat megpucoljuk, félbe vágjuk, majd vékonyan felszeleteljük. Mély tálba tesszük, megszórjuk a liszttel és a sóval, lazán összekeverjük. Serpenyőben felforrósítjuk a napraforgóolajat és három részletben ropogós-barnára sütjük benne a hagymát. Az elkészült adagokat szűrőkanállal konyhai papírtörlőre szedjük, sózzuk.
A rizst megmossuk, lecsöpögtetjük. Egy széles, jól záródó fedővel rendelkező lábas aljára szórjuk a koriander- és a római kömény magot. Közepes lángon 2-3 percig pirítjuk a magokat, majd hozzáadjuk a rizst, az olívaolajat, a fűszereket, a cukrot, sót, borsot. Jól átkeverjük, hozzáadjuk a lencsét, majd felöntjük a vízzel. Felforraljuk, majd lefedve alacsony lángon főzzük 15 percig. Főzés után még 10 percig nem emeljük fel az edény fedelét.
Tálalás előtt hozzákeverjük a sült hagyma felét. Tálalóedénybe szedjük, megszórjuk a hagyma másik felével és gránátalma maggal.
Tányérokra szedve görög joghurttal fogyasztjuk.
Yotam Ottolenghi receptje alapján.

2016. augusztus 13., szombat

Rétegzett szeder - őszibarack lekvár


Aki lekvárfőzésre adja a fejét, de nem szeretne órákat pucolni, főzni, mosogatni, viszont szeretne valami különlegeset, ajándéknak is valót, akkor ez a kétszínű kombináció tökéletes választás. A szedret egyáltalán nem kell sem pucolni, sem passzírozni, az őszibarack hámozása ebben a mennyiségben nem okoz problémát. A két íz és szín együtt pedig fantasztikus kombináció és nem utolsó sorban izgalmas művelet egy hosszú kanállal ügyeskedni, hogy a két réteget sérülésmentesen tudjuk kiemelni az üvegből.
Más gyümölcsökkel is lehet hasonlót: tervezek egy körte - bodzabogyó, és egy rebarbara - narancs párosítást.
Várom a további ötleteket!

Recept:

  • 1 kg fehér húsú őszibarack
  • 800 g szeder
  • 700 g cukor
  • 4 evőkanál frissen facsart citromlé
  • 1 evőkanál feketeribizli, vagy narancslikőr
Az őszibarack héját lehúzzuk, kockákra vágva fazékba tesszük. Meglocsoljuk 2 evőkanál citromlével, rászórunk 400 g cukrot és főzni kezdjük.
A szedret megmossuk, másik fazékba tesszük,  hozzáadjuk a citromlevet, 3 evőkanál vizet, rászórjuk a maradék 300 g cukrot és főzni kezdjük.
Miután a gyümölcsök megpuhultak, botmixerrel mindkettőt pürésítjük.
Tovább főzzük mindkét lekvárt, amíg besűrűsödnek. Ez ilyen kis mennyiségnél elég hamar, körül-belül 20 perc alatt bekövetkezik. A szederhez az utolsó 5 percben hozzáadjuk a likőrt is.
Közben kiforrázzuk a kisméretű befőttesüvegeket, 6-8 2 dl-es üvegre lesz szükség.
Először a szederlekvárt töltjük az üvegek aljára, nagyjából a feléig. 2-3 percig várunk, amíg kissé megszilárdul a teteje és csak ezután töltjük rá az őszibarack réteget. Ha nem várjuk ki ezt a kis időt, a két forró lekvár azonnal összekeveredik.
Az üvegeket lezárjuk, száraz dunsztban hagyjuk kihűlni, majd hűvös kamrában tároljuk.
A recept kis változtatásokkal Kylee Newton: The modern preserver című könyvéből származik.

2016. augusztus 9., kedd

Tészta és pesztó Trapaniból




Újabb érdekes formájú tészta, most Szicíliából. (Lehet, hogy visszavágyom? ) A neve busiate és tagja a szicíliai "pasta triumvirátus "-nak, ami a kuszkuszból, a busiate-ból, és a spaccatelle- ből áll.
Az első kettő egyértelműen mutatja a hosszú arab jelenlétet a szigeten. A kuszkusznak külön fesztiválja is van San Vito lo Capo-ban, Trapani megyében, Szicília észak-nyugati régiójában.
A busiate is innen származik, neve pedig állítólag az arab "bus" szóból ered, ami nádat jelent és a tészta formázására utal. Úgy készül ugyanis, hogy a körül-belül 8 centis tészta-sodratokat egy vékony pálcára, vagy kötőtűre - régen pedig nádra - tekerik fel, majd erről lehúzva csinos kis spirálokat kapnak. Nem kis türelemjáték, de szép. Elképzelem, ahogy a trapani asszonyok összegyűlnek, fürgén sodorják a tésztákat és közben mindent megbeszélnek... egy ilyenben én is benne lennék.
A mártás szintén trapani specialitás, bár szicíliai pesztónak is nevezik. Genovai párjától eltérően piros színű az érett, de nyers paradicsomtól és fenyőmag helyett pirított mandulával készül, a pecorino, vagy parmezán sajtot pedig csak a tálaláskor teszik a tésztára. A pesztó elvileg késes robotgépben is elkészíthető, ebben az esetben én mégis a mechanikus megoldást javaslom egy méretes mozsár formájában. Egyszerűen jobb és szebb lesz a végeredmény, ha darabosabbra készítjük.
Könnyű, friss, igazi nyári étel, a tészta formájától függetlenül is tökéletesen működik.

Recept:
  • 500 g busiate, vagy spagetti, vagy fusilli
  • 60 g hámozott mandula
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 1 nagy marék bazsalikomlevél
  • 6 érett lucullus típusú paradicsom
  • 1 teáskanál só
  • 1 dl olívaolaj
  • pecorino, vagy parmezán a tálaláshoz
A mandulát alufóliára terítjük, 180 fokos sütőben 5 percig pirítjuk, amíg világos zsemleszínű lesz.
A paradicsomok végeit kereszt alakban éles késsel bemetszük, tálba tesszük, forrásban lévő vízzel leforrázzuk. Egy-két után leöntjük róla a vizet. A paradicsomok héját lehúzzuk, szárvégeit kivágjuk, magjait eltávolítjuk, húsát kockákra vágjuk.
Nagyméretű mozsárba tesszük a megpucolt fokhagymagerezdekkel és a bazsalikommal együtt. Összetörjük, majd hozzáadjuk az olívaolaj felét, a sót és tovább passzírozzuk. Végül belekeverjük a felkockázott paradicsomot és a maradék olívaolajat. Ezzel is összedolgozzuk, sózzuk, ha szükséges.
Közben a tésztát forrásban lévő sós vízbe tesszük, megfőzzük.
A lecsöpögtetett tésztát összekeverjük a pesztóval.
Tányérokba szedve kevés olívaolajjal meglocsoljuk, parmezánforgáccsal és menta-, vagy bazsalikomlevéllel tálaljuk.

2016. augusztus 2., kedd

Rozmaringos-szőlős focaccia




Kiállításmegnyitóra sütöttem ezt a focacciát, de ez egészen pontosan azt jelenti, hogy az utóbbi két hétben (fülledt kánikula ide, vagy oda) szinte minden nap készült valamilyen formában. Először teszteltem, hogy egyáltalán milyen. Megállapítottuk, hogy jó - akkor különböző ízváltozatok kerültek kipróbálásra. Azután jött a megnyitó (a Perbáli Búcsú Helyiérték című csoportos kiállítása), debütálás élesben, nagy sikerrel. Azóta meg így maradtam, focaccia-sütősen. Merthogy maga az előkészítés nem nagy munka (pláne gépesítve), kelni magától kel és nagyon gyorsan megsül, ezért remek vendégváró, vendégmarasztaló.
A szőlős változat különleges az édeskés beütés miatt, de készült már színes koktélparadicsommal, cukkinivel, olajbogyóval - mindenhogy jó. A sok rozmaringot viszont ki nem hagynám egyikből sem, mert az valami fantasztikus ízt ad neki!
Ha kérhetek valamit, próbáljátok ki száraz fehérborba mártogatva enyhe esti szellőben, alkonyatkor.

Recept:

  • 700 g (jó minőségű) finomliszt
  • 7 g instant élesztő
  • 4 dl meleg víz
  • 12 evőkanál olívaolaj
  • 1 púpozott teáskanál cukor
  • 1 teáskanál só
a sütéshez:
  • 2 friss rozmaring ág
  • 1 evőkanál nagy szemű tengeri só
  • 1 nagy fürt lehetőleg mag nélküli szőlő
  • 3 evőkanál olívaolaj
Az élesztőt 2 dl meleg vízbe szórjuk, hozzáadjuk a cukrot, elkeverjük. 5 percig állni hagyjuk.
A lisztet nagy keverőtálba szórjuk, elkeverjük a sóval, majd hozzáadjuk az élesztős keveréket, a maradék 2 dl meleg vizet és az olívaolajat. Dagasztókaros konyhai robotgéppel, vagy kézzel alaposan kidagasztjuk. Ha szükséges tegyünk még hozzá kevés meleg vizet - a jól eldolgozott tészta végül viszonylag lágy maradjon, egy fokkal lágyabb, mint a pizzatészta.
Olajos késszel körbesimítjuk, kerekre formázzuk a tésztát, majd konyharuhával letakarva 1-1,5 órát kelesztjük.
Amikor megkelt, sima felületen enyhén átgyúrjuk. Egy 30 x 40 cm-es nagy, peremes sütőtepsit, vagy két kisebbet megkenünk olívaolajjal. Beletesszük a tésztát és a tenyerünkkel húzva-nyomkodva kitöltjük vele a tepsit. Az ujjbegyünkkel mélyedéseket nyomkodva is maradásra bírhatjuk a rugalmas tésztát.
Formázás után sűrűn megtűzdeljük rozmaring levelekkel, belenyomkodjuk a szőlőszemeket és eloszlatunk rajta két evőkanál olívaolajat. Végül megszórjuk a durva szemű sóval. Még fél órát kelesztjük.


Közben felforrósítjuk a sütőt 220 fokra.
Az előmelegített sütőben körül-belül 20 percig sütjük, amíg a teteje világos zsemleszínűre sül.
A sütőből kivéve hűlni hagyjuk, majd szeletekre vágjuk. (Családi körben a tépkedés is engedélyezett.)



2016. július 15., péntek

Szicíliai szardellás, koktélparadicsomos tészta kenyérmorzsával


Nem gondoltam, hogy a parmezán helyett pirított kenyérmorzsával tálalt tészta ennyire finom. Azt kell mondjam, ropogósságával egész más dimenziókba helyezi a lágy tészta fogyasztását. Még az ilyen, az egyszerűek között is minimalistának számító, csak fokhagymából, szardellából, kevéske fehérborból és pár szem koktélparadicsomból készülő 10 perces mártásokkal készülőkét is.
A recept az olasz nyelvű, Szicíliában vásárolt szakácskönyvemből való. Ebben spagettivel ajánlják, de én most picit rákattantam az egyedi tésztaformákra. Egyik beszerzésem a strozzapreti, nevéből adódóan különös háttértörténetekkel. A szó papfojtogatót jelent, aminek értelmezési tartománya viszonylag széles: vagy a papok fulladnak bele a tésztaevésbe, vagy az azt kézzel készítő asszonyok férjei a bosszankodásba, hogy a papok eszik meg a tésztát. De lehet, hogy egyszerűen a csavarás asszociációkat ébresztő mozdulata ihlette az elnevezést.
Szerencsére nekünk ezzel már nincs dolgunk, csak élvezhetjük ezt a kecses formát akár ezzel az egyáltalán nem fojtogató szósszal.

Recept:

  • 400 g strozzapreti, vagy spagetti
  • 6-7 db szardella
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 200 g koktélparadicsom
  • 1 dl száraz fehérbor
  • 2 evőkanál kenyérmorzsa (lehetőleg házi)
  • 1 csokor friss petrezselyem
  • 5 evőkanál olívaolaj
  • só, frissen őrölt bors
Serpenyőben egy evőkanál olajon aranybarnára pirítjuk a zsemlemorzsát. Tálba szedjük, félretesszük. A serpenyőt konyhai papírtörlővel kitöröljük.
A tésztát sós, forrásban lévő vízben al dente puhaságúra főzzük.
Közben a maradék 4 evőkanál olívaolajhoz adjuk a finomra vágott fokhagymát és a szardellákat. Egy percig pirítjuk, amíg a szardella szétolvad. Felöntjük a borral, elforraljuk. Hozzáadjuk a koktélparadicsomokat, amiket előzőleg egy késsel bemetszettünk. Enyhén megnyomkodva pár percig főzzük, közben sózzuk, borsozzuk.
A tészta főzővizéből egy decit a mártáshoz adunk. A tésztát leszűrjük, összekeverjük a paradicsomos mártással. Ha szükséges, még sózzuk.
Tálaláskor megszórjuk a vágott petrezselyemmel és a pirított morzsával.

2016. július 9., szombat

Szedres friand


Elmondom mikkel találkoztam amikor a friand-ról keresgéltem. 1. Francia sütemény, de valamiért Új-Zélandon nagyon népszerű. 2. Formája miatt összekeverhető a muffinnal, pedig a financier rokona inkább. 3. Előbb említett rokonhoz hasonlóan a friand-nak is van spéci formasütője, szép ovális. Nekem egyik sincs... (Szilikonos mini muffinformában sütöttem.) 4. A google nem szereti, mint keresőszót, állandóan helyesbíteni akar friend-re. A barátság mindenek előtt :)
A süteményről szólván pedig el kell mondanom, hogy bájos darab, különösen, ha rászánjuk magunkat (főképpen a pénztárcánkat) és blansírozott mandulából készítjük. Így szép piruló-sápatag lesz, sötétlő szederrel a belsejében.
A hajdinalisztet rizslisztre, vagy sima fehér lisztre is válthatjuk, attól függően, hogy mi van otthon és hogy fontos-e a gluténmentesség. Természetesen a gyümölcstartozékkal is lehet játszani, a bogyósok mindegyike, sárgabarack, nektarin, alma, körte - bármi szóba jöhet.
Hamar elfogy.

Recept:

  • 5 tojásfehérje
  • 180 g vaj
  • 180 g cukor
  • 100 g blansírozott mandula
  • 50 g hajdinaliszt
  • negyed teáskanál só
  • 1 kezeletlen héjú citrom reszelt héja
  • 1 vaníliarúd kikapart magjai
  • 60 g szeder
A vajat felolvasztjuk. A mandulát finomra daráljuk. A cukrot, a hajdinalisztet, a citromhéjat és a vanília kikapart magjait nagy keverőtálba tesszük. Hozzáadjuk a mandulát és a sót is, összekeverjük.
A tojásfehérjét lágy habbá verjük. Csak éppen annyira, hogy már összeálljon, de még könnyen folyós állagú legyen. Több részletben óvatosan a mandulás keverékhez adjuk. Utoljára az olvasztott vajat is a tésztához keverjük szintén több részletben. Az így összeállított tésztát fél órát állni hagyjuk.
Közben bekapcsoljuk a sütőt 180 fokra.
Ha hagyományos muffinsütőt használunk, kivajazzuk. Szilikonos formával nem kell csinálni semmit.
A tésztamasszával 2/3-ig megtöltjük a formákat. Mindegyikre teszünk a kisebb darabokra vágott szederből.
15-20 percig sütjük, amíg a szélei aranybarnák lesznek. Amikor kicsit kihűlt, szedjük ki a formákból és tegyük rácsra szellőzni.
Légies, kívül ropogós, belül lágy sütemény.

2016. július 6., szerda

Nektarinos - cukkinis kuszkusz tökmaggal




A képen látszik, hogy a kuszkusz alig látszik. Csak egy kis textúrát és tartalmat ad a sült zöldség-gyümölcs mellé. Igazi nyári köret, vagy saláta, ami negyed óra alatt elkészül, alig kell hozzá főzni.
Nekem most az is szempont volt, hogy grillezhető, nagyobb felületű töltőanyag legyen, ettől aztán tényleg szinte eltűnik a néha kicsit száraz kuszkusz. Lehet még turbózni lilahagymával, fokhagymával, akkor még nagyobb az ízkavalkád.
Sült csirke, hal mellé nagyon finom.

Recept:

  • 2 dl kuszkusz
  • 2 dl zöldség alaplé, vagy víz
  • 1 közepes cukkini
  • 1 nektarin
  • 15 db friss mentalevél
  • 1 evőkanál tökmag
  • 1 teáskanál só
  • fél citrom leve
  • 3 evőkanál olívaolaj
  • 30 g vaj
A kuszkuszt egy lefedhető edénybe, vagy lábasba tesszük, összekeverjük a sóval. Az alaplevet, vagy vizet felforraljuk, ráöntjük a kuszkuszra. Egy evőkanál olívaolajjal meglocsoljuk, összekeverjük és lefedve 10 percig állni hagyjuk.
Közben a cukkinit hosszában félbevágjuk, majd fél centi vékonyra szeleteljük. A nektarint vékony cikkekre vágjuk. Felforrósítunk egy grill serpenyőt (vagy grill rácsot), egy evőkanál olívaolajjal meglocsoljuk és elhelyezzük benne a cukkini és nektarin szeleteket. Erős lángon egy-másfél percig pirítjuk mindkét oldalukat, majd tálba szedjük, sózzuk. A serpenyőbe dobjuk a tökmagot, rázogatva azt is átpirítjuk, A mentát csíkokra vágjuk.
A megpuhult kuszkuszt meglocsoljuk citrommal, elkeverjük benne a vajat és az olívaolajat.
Tálra szedjük, ráhalmozzuk a sült zöldséget és gyümölcsöt, a levét is rácsurgatjuk. Megszórjuk a tökmaggal és a mentával.

2016. június 28., kedd

Bazsalikom- és mentaszirup, ja és málnafagyi




Tudom, a szirup ördögtől való, csupacukor, megvetendő kísértés, én sem vagyok híve. De ezekkel az illatos fűszerekkel főzött csalafinta, mézszínű, illatos esszenciákkal néha engedményt tehetünk és pár cseppet pöttyinthetünk a friss málnára, barackra, ribizlire. Vagy egy darabka süteményre. Vagy fagyira. Vagy keverhetünk vele egy nyári koktélt.
Szerintem ezt lehet.

Recept:
a málnafagyihoz:
  • 250 g málna
  • 1 dl 3,5 zsírtartalmú joghurt
  • 1 dl tejszín
  • 3 evőkanál cukor
  • 1 evőkanál málna-, vagy feketeribizli likőr, vagy vodka
a szirupokhoz:
  • 2 marék bazsalikom-, vagy mentalevél
  • 3 evőkanál frissen facsart citromlé
  • 250 g cukor
  • 1 teáskanál só
  • 780 ml forró víz
A fagyihoz jól elkeverjük a málnát a cukorral, össze is törjük és állni hagyjuk legalább fél órát. Uátna szitán átpasszírozzuk, a magokat kidobjuk. A fennmaradt levet összeturmixoljuk a tejszínnel és a joghurttal, hozzáadjuk az alkoholt is. Egy éjszakára hűtőbe tesszük. Másnap fagylaltgéppel elkészítjük a fagyit, vagy dobozba tesszük, mélyhűtőbe rakjuk és fél óránként villával átkeverjük, amíg meg nem fagy.

A sziruphoz a bazsalikom, vagy mentaleveleket megmossuk, megszárítjuk. Magas edénybe tesszük, hozzáadjuk a citromlevet, késes robotgéppel apróra zúzzuk. Hozzáadjuk a cukrot és a sót, majd a forrásban  lévő vizet. Elkeverjük, nagy befőttes üvegbe tesszük, lefedjük és egy éjszakát állni hagyjuk.
Másnap gézlapon át egy edénybe szűrjük. Felforraljuk, majd közepes lángon 25-30 percig főzzük, amíg besűrűsödik és körül-belül a harmadára fő. Ekkor kiforrázott üvegbe töltjük.
Érdemes mindkét ízből készíteni, sőt én a tárkonyos változatot is javaslom!


2016. június 27., hétfő

Mángold és szűzpecsenye - japán vonalon



A szivárvány színű szárakkal pompázó mángoldhoz kerestem valami illő elkészítési módot. Lapozgattam a japán receptes könyvemet és az internetet, míg rá nem találtam az ohitashi spenótsalátára. Az elnevezés főtt, párolt zöldséget takar japán halalaplé, azaz dashi alapú szójaszószos öntettel. A dashit én most minden lelkiismeretfurdalás nélkül kihagytam, mivel nem volt kéznél éppen, de be fogok szerezni hozzá instant kockákat, mert állítólag jók és nem árt, ha van itthon például miso leves okán is. (A Rákóczi téri csarnok aljában a kínai boltban lehet kapni, meg persze a Nagycsarnok melletti Ázsia boltban.)
Ez az édes-savanykás, egyszerű öntet bármilyen párolt, főtt zöldség kiváló és egészséges ízesítője, ne feledkezzünk el róla!
A hús története ezután már egyértelmű volt, maradt a japán vonal a szójaszósszal, plusz gyömbérrel és fokhagymával. A szűzpecsenye esetében csak a túlsütést kell elkerülni, tartsuk szem előtt a szűzpecsenye méretét és azt, hogy sütés után is még tovább készül a hús, hagyjuk pihenni legalább 5-8 percig szeletelés előtt.

Recept:
  • 5 db nagy mángoldlevél, ha van, színes szárú
  • 1 nagyobb szűzpecsenye
  • 6 evőkanál szójaszósz
  • 1 teáskanál rizsecet
  • 2 teáskanál barna nádcukor
  • 1 diónyi darab friss gyömbér
  • 2 gerezd fokhagyma
  • 1 teáskanál szezámolaj
  • 1 evőkanál vodka
  • 2 evőkanál szezámmag (vagy bonito pehely)
Először bepácoljuk a húst: 4 evőkanál szójaszószt összekeverünk a zúzott fokhagymával, az apróra vágott gyömbérrel, a vodkával, egy teáskanál cukorral és a szezámolajjal. A szűzpecsenyéről leszedjük a hártyát, zárható edénybe tesszük, meglocsoljuk a páccal, jól megforgatjuk benne, majd a hűtőben egy-két órát érleljük.
Sütés előtt fél órával kivesszük a hűtőből. A sütőt bekapcsoljuk 170 fokra. Felforrósítunk egy serpenyőt, egy evőkanál olajat teszünk bele. A húst kivesszük a pácból, (ne öntsük ki!) lecsöpögtetejük, a ráragadt fokhagyma és gyömbér darabokat le is kapargatjuk róla. A serpenyőbe tesszük a húst és minden oldalán 2-2 percig erős tűzön megpirítjuk. Ezután áttesszük egy sütőedénybe és még 8-10 percre betesszük a sütőbe.
A mángoldot megmossuk, hosszú, vastag szárát és (a levél belső részéből is) levágjuk. A szárrészeket egy centis darabokra vágjuk. A leveleket szintén egy centi szélesen csíkokra vágjuk.
Fazékban vizet forralunk egy kevés sóval. Amikor lobogva forr, beletesszük a mángoldszárat, egy perc után pedig a leveleket is. Összesen 3 percig forraljuk, leszűrjük, majd jeges vízben lehűtjük. Alaposan lecsöpögtetjük, ki is nyomkodjuk.
Elkészítjük az öntetet: 2 evőkanál szójaszószt és 3 evőkanál zöldség alaplevet, vagy dashit, vagy végső esetben vizet összekeverjük a maradék egy teáskanál cukorral és a rizsecettel. A kinyomkodott mángoldot tálba tesszük és megöntözzük a szójaszószos öntettel.
A szezámmagot száraz serpenyőben világos zsemleszínűre pirítjuk.
A megmaradt húspácot fél deci víz hozzáadásával felforraljuk, kicsit besűrítjük. A húst másfél-két centis szeletekre vágjuk, tálra rendezzük és meglocsoljuk a páccal.
A mángoldot és a húst is megszórjuk pirított szezámmaggal.

2016. június 20., hétfő

Sült zöldbab és paprika saláta


A nyári vendégségek nélkülözhetetlen, örökös tagjáról, a sült, hámozott paprikáról azt hittem már nem tudok több jót feltételezni, aztán tessék, csak egy kis sütőben puhított zöldbab és a jó még jobb lesz. Krémes és ropogós egyszerre, az ízei pedig fantasztikusan összeérnek. Egyszerű pirítós kenyérre, vagy sült húsok, halak mellé nem is kívánhatnánk magunknak és másoknak jobbat.

Recept:

  • 20 dkg friss zöldbab (sárga, vagy zöld hüvelyű, sőt lehet vegyesen is)
  • 4 db vastag húsú (kaliforniai, vagy kápia típusú) paprika piros, sárga, zöld színekben
  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 evőkanál fenyőmag
  • friss bazsalikomlevél
  • 4 evőkanál olívaolaj
  • 1 evőkanál vörösborecet
  • só, frissen őrölt bors
A sütőt előmelegítjük 220 fokra (gázsütő 7-es fokozat), ha van, grillező funkcióra.
A paprikákat alufóliával kibélelt tepsire tesszük. Forró sütőben minden oldalukon hólyagosra, barnára sütjük. (Kerti grillezőn is elvégezhető ez a művelet, sőt!) Kivesszük a sütőből, mély tálba tesszük és folpackkal lefedve 10 percig pihentetjük. Ezután kihúzzuk a magházukat, héjukat lefejtjük, a paprikák húsát pedig ujjnyi széle csíkokra, majd 4-5 centis darabokra vágjuk.
A zöldbabot megmossuk, szár felőli végeit levágjuk. Sütőedénybe tesszük, meglocsoljuk egy evőkanál olívaolajjal, sózzuk, borsozzuk, forró, 200 fokos sütőbe tesszük, 10-15 percig sütjük, amíg megpuhul. Közben párszor átforgatjuk.
A sült paprikahúst és a zöldbabot tálra tesszük. Hozzáadjuk a vékonyan felszeletelt fokhagymát, sózzuk, borsozzuk, megöntözzük az olívaolajjal és a borecettel, majd óvatosan összekeverjük.
A fenyőmagot serpenyőben enyhén megpirítjuk, a salátára szórjuk.
Végül meghintjük a bazsalikom levelekkel.
Legalább egy órát érni hagyjuk, mielőtt tálalnánk.

2016. június 5., vasárnap

Pannukakku - finn tepsis palacsinta




Eljött ismét a fekete cseresznye ideje, ezzel egy időben a clafoutis ideje is. Mégsem ezt választottam most, hanem finn rokonát, a dallamos hangzású pannukakkut. Ez a skandináv országokban népszerű egybesült palacsinta nem kötődik olyan szorosan a fekete cseresznyéhez - sokszor csak citrommal meglocsolva, porcukorral szórva kínálják. A finn iskolákban hagyományosan a csütörtöki menü része, közvetlenül a felesborsó leves után. Ez az állítólag mai napig tartó szokás még a reformáció előtti időkből származik, amikor a pénteki böjtnap előtt tartalmas, laktató ételt kellett enni.
Az elődök bölcsességétől függetlenül ez egy remek menü. Nagy előnye még, hogy rendkívül egyszerű. Különösen érvényes ez a pannukakkura, ami pillanatok alatt összeállítható finomság és bármilyen bogyós gyümölccsel, vagy lekvárral biztos siker, nem csak a gyerekek körében.
Akit érdekelnek a különböző nevek alatt, különböző szélességi és hosszúsági fokokon megjelenő, de nagyon hasonló ételek, ajánlom figyelmébe az immár öt éves clafoutis receptemet és a kicsit fiatalabb körtés flognard-t, nem beszélve a hazai prószáról, barlahidai cupitáról, ami szintén...

Recept:

  • 350 ml tej
  • 350 ml finomliszt
  • 6 egész tojás
  • 1 evőkanál cukor
  • fél teáskanál só
  • egy csipet őrölt kardamom
  • 80 g vaj
  • 500 g fekete cseresznye
  • 1 evőkanál méz
  • 1 evőkanál vaníliaaraoma
A sütőt előmelegítjük 200 fokra.
Egy keverőtálban kézi habverővel összekeverjük a lisztet, a tejet, a cukrot, sót, őrölt kardamomot, majd egyenként hozzákeverjük a tojásokat. Egy órát pihentetjük a tésztát.
A vajat felolvasztjuk egy kb. 28 cm átmérőjű (sütőbe is betehető) serpenyőben, vagy 20x30 cm-es sütőedényben. Amikor már forró a vaj, körbeforgatjuk, hogy az edény oldalára is jusson belőle.
A tésztát ráöntjük a vajra, majd a forró sütőbe tesszük, 15-20 percig sütjük, amíg a szélei felkunkorodnak és aranybarnára pirulnak.
A cseresznyét kimagozzuk, összekeverjük a mézzel és a vaníliával. Egy serpenyőben pár perc alatt megfonnyasztjuk. Szűrőkanállal kiszedjük a gyümölcsöt, a levét pedig erős lángon besűrítjük.
A megsült tésztát megszórjuk porcukorral, a tetejére halmozzuk a gyümölcs egy részét. Szeletekre vágva tálaljuk a párolt cseresznye másik felével.
Langyosan a legfinomabb.

2016. május 18., szerda

Pistou leves


Ez az egyszerű provance-i zöldségleves a tetejére bőven pakolt pistou-tól lesz igazán üdítő és friss. A pistou abban különbözik az olasz pesto-tól, hogy nincs benne olajos mag, sőt sokszor még sajtot sem tesznek bele, akkor még könnyebb, lazább lesz a krém. Én most használtam parmezánt, mert jót tesz a leves ízének és picit sűríti is, de anélkül is finom lesz.
A felhasznált zöldségek természetesen szabadon elhagyhatók és dúsíthatók az aktuális kínálat szerint, a bab kivételével, mert az alaptartozék. Tehetünk hozzá paszternákot, tarlórépát, sütőtököt, brokkolit, borsót és zöldbabot is. A mángold nagyon finom benne, ha van kéznél néhány levél, nem érdemes kihagyni.
Tartalmas, igazi tavaszi-nyári leves, igazából egytálétel. Utána csak egy pohárka bor, pár szem gyümölcs, netán egy kis könnyű sütemény...

Recept:

  • 200 g nagyszemű fehér bab, vagy tarkabab és fehér bab vegyesen, vagy fél kiló friss fejteni való bab
  • 2 babérlevél
  • 4 evőkanál olívaolaj
  • 2 hagyma, vagy 4 póréhagyma
  • maréknyi friss kakukkfű
  • 2 sárgarépa
  • 1 zellerszár
  • 2-3 szem újkrumpli
  • 2 közepes cukkini
  • 1 paradicsom
  • 100 g mándold szárával együtt
  • 5 friss zsályalevél
  • 1 rozmaring ág levelei
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 3 evőkanál orzo tészta, vagy rövid, durumlisztes cérnametélt
  • só, frissen őrölt bors
a pistouhoz:

  • 1 gerezd fokhagyma
  • 1 nagy csokor bazsalikom
  • 3 evőkanál olívaolaj
  • 2 púpos evőkanál frissen reszelt parmezán
A babot egy éjszakára hideg vízben beáztatjuk. (Ha friss babból dolgozunk, ezt a lépést kihagyjuk, viszont a babot megpucoljuk. Nem kell beáztatni és külön főzni, a többi zöldséggel együtt főzzük.)
Másnap leszűrjük, annyi vízben, amennyi ellepi feltesszük főni a két babérlevéllel. Puhára főzzük.
Egy másik edényben felmelegítjük az olívaolajat, hozzáadjuk a felkockázott hagymát, puhára pároljuk.
Hozzáadjuk az apróra vágott fokhagymát, az egyforma kockákra vágott sárgarépát, zellerszárat, a kakukkfüvet és a csíkokra vágott zsályát, a feldarabolt rozmaringleveleket. (A friss babot is ekkor adjuk hozzá.) Felöntjük annyi vízzel, ami bőven ellepi. Sózzuk, borsozzuk, majdnem készre főzzük.
Az előfőzött babot ekkor adjuk a leveshez, majd mehet bele a kockákra vágott krumpli és cukkini is, majd pár perc főzés után a szárával együtt csíkokra vágott mángold, és a kockákra vágott paradicsom. Annyi vizet teszünk még hozzá, hogy elég leve legyen, de azért sűrű maradjon a leves (kb. másfél liter). Felforraljuk, beletesszük a tésztát és már csak addig főzzük, amíg ez megpuhul. Ha szükséges még sózzuk, borsozzuk.
Amíg a leves fő elkészítjük a pistout is: a fokhagymát egy csipet sóval mozsárba tesszük, pépesítjük. Hozzáadjuk a feldarabolt bazsalikomleveleket, krémesre zúzzuk. Végül elkeverjük az olívaolajjal és a finomra reszelt parmezánnal. (Ha nincs mozsarunk késes robotgéppel is készíthetjük.)

A forró levest tálakba merjük, jó sok pistou-val a tetején fogyasztjuk.

David Lebovitz receptje alapján.

2016. május 9., hétfő

Kis finomságok: kacsaszárny és szépsaláta



Kapkodva fotóztam, csak hogy meglegyen; nem is voltam benne biztos, hogy ezt megírom, de miután annyira finom lett, nem hagyom ki. A tálaláson és a fotón lenne javítani való, de amit ábrázol az úgy jó, ahogy van, ezt szerénytelenség nélkül állíthatom. Minden eleme nagyon egyszerű - a kacsaszárny sütéséhez csupán időre  és egy jó vaslábasra van szükség, a fűszersaláta pedig tetszés szerint variálható az éppen kéznél levő zöldekből. Nálam biztos, hogy egész tavasszal és nyáron kötelező elem lesz. Fűszeres íze fantasztikusan passzol a sülthöz, de biztos vagyok benne, hogy halakhoz, sajtokhoz is kitűnő!

Recept:
kacsaszárny:
  • személyenként 2-3 hízott kacsaszárny tő
  • 30 dkg kacsaháj, vagy kacsazsír
  • 3-4 szál friss kakukkfű
  • só, frissen őrölt bors
  • tálaláshoz gránátalma sűrítmény
A szárnyakról levágjuk a zsíros részeket. A szárnyakat sózzuk, borsozzuk. A levágott zsírt a kacsahájjal együtt vaslábasba, vagy más vastag falú edénybe tesszük. Közepes tűzön kiolvasztjuk, zsírjára sütjük. Szűrőkanállal kivesszük az aranybarna töpörtyűt. (Ha kacsazsírral dolgozunk azt elég csak felolvasztani.)
A kacsaszárnyakat beletesszük a zsírba. Akkor jó, ha a szárnyak teljesen elmerülnek a kacsazsírban. Hozzáadjuk a kakukkfüvet, majd lefedjük a lábast sütőbe tesszük, 150 fokon két órát sütjük.
Több szárnyat is készíthetünk egyszerre, a maradékot pedig zsírral lefedve hideg helyen sokáig eltarthatjuk. A megmaradt kacsazsírt krumpli és egyéb sütésekhez használhatjuk.

A zöldfűszer salátához összesen körül-belül három csokornyi fűszernövényt és levelet használjunk vegyesen. Az én mostani salátám apró sóska és céklalevelekből, mentából, petrezselyemből, snidlingből állt, de lehet hozzá tenni újhagyma szárat, bébispenótot, bazsalikomot, oregánót, rukkolát, turbolyát, mindenféle zöld levelet, sőt ehető virágokat is!
A fűszernövényeket felaprítjuk zsenge száraikkal együtt és nem túl apróra. A kisebb  leveleket egészben hagyhatjuk. Tálba tesszük, olívaolajat öntünk rá, meglocsoljuk egy kevés citromlével, egy csipet sóval megszórjuk, majd kezünkkel lazán összekeverjük.

Tálalás előtt a kacsaszárnyakat kivesszük a zsírból, lecsöpögtetjük. Forró grillserpenyőbe tesszük és erős tűzön minden oldalukat megpirítjuk, jó ropogósra. Két-három evőkanál gránátalma sűrítményt tálba öntünk, majd ecset segítségével megkenjük vele a ropogós kacsaszárnyakat.

Fűszersalátával és a kacsaszárnyak mellet a serpenyőben megpirított, fokhagymával bedörzsölt kenyérszeletekkel tálaljuk.

2016. április 30., szombat

Spárgaszalagos quinoa saláta


Jól indul az idei spárgaszezon! Ez a cikk meghozta számomra a felismerést, hogy hogy lehet a spárgát előfőzés nélkül, nyersen salátákhoz adni, rántottákba és egyebekbe keverni. Egyszerűen: a lehető legvékonyabban szalagokra kell vágni! Így ugyanolyan könnyen roppan majd a fogunk alatt, mint a retek, az újhagyma, vagy mondjuk a káposzta.
Ha egy kis citromos előérlelésben is része van, ahogy ennél a quinoás salátánál történt, (a quinoát se hagyjuk dicsőítés nélkül: az egyik legegészségesebb magféle és most már lehet kapni színkeverékes változatot is pl. a DM-ben!) meg is puhul egy kicsit, az állás során egyre jobban - szinte főtt állaga lesz.
Van legalább egy hónapunk kipróbálni és kiélvezni a spárga adta lehetőségeket. Részemről még itt egy pár ötlet:
Spárga mártogatósokkal
Sült sprágatutajok
Hajdinalisztes palacsintával
Orzo tésztával

Recept:

  • 250 ml quinoa
  • 5 szál újhagyma
  • 250 g spárga (15-20db)
  • 1 csomag retek
  • 1 marék friss mentalevél
  • 2 evőkanál frissen facsart citromlé
  • fél teáskanál méz
  • 6 evőkanál olívaolaj
  • só, frissen őrölt bors
A quinoát megmossuk, leszűrjük, lecsöpögtetjük. Lábasba tesszük, egy-két perc alatt átpirítjuk, csak annyira, hogy a nedvesség elpárologjon a szemekről. Kétszeres mennyiségű vizet öntünk rá, fél teáskanál sóval ízesítjük és felforraljuk. Alacsony hőfokon, lefedve 15-20 perc alatt puhára főzzük, addigra felszívja az össze vizet. Még 10 percig a fedő felemelése nélkül pihentetjük. Ezután salátástálba tesszük és hűlni hagyjuk.
A citromléből, mézből és az olívaolajból csipet sóval és borssal kikeverjük az öntetet.
A spárgák végeit letörjük, a a szálakat megmossuk, majd zöldséghámozóval megpróbáljuk minél hosszabb és vékonyabb szálakra szeletelni. Tálba tesszük.
Az újhagyma külső borítását lefejtjük,  végeit levágjuk, majd a zöld részével 5-6 centis darabokra vágjuk. A darabokat hosszában, vékony csíkokra vágjuk. A spárgához adjuk.
A retket megmossuk, vékonyan felszeleteljük, vagy zöldséggyalun legyaluljuk. Ezt is a spárgához adjuk.
A zöldségkeverékre ráöntjük az öntete felét, óvatosa elkeverjük.
A mentát felaprítjuk és a kihűlt quinoához keverjük. Rálocsoljuk az öntet másik felét és elkeverjük.
Halmozzuk a quinoa tetejére az előkészített zöldségeket.
Magában, vagy köretnek kiváló.
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...