Pörköltmogyorós kőfaltorta

Nálunk ez az egyik szülinapi torta, pontosabban az egyik szülinap tortája. Tudom, hogy sokaknak vannak nosztalgikus érzései ezzel az édességgel kapcsolatban, talán ezért sem tettem fel eddig a blogra, nehogy csalódást okozzak. Az évek alatt minden sütésnél tökéletesítettem a recepten, részleteken. Idén végre teljesen elégedett voltam, blogérett lett.
Nagyon tömény, nagyon finom. Különleges alkalmak süteménye.

Recept:
a tésztához:

• 320 g pucolt törökmogyoró 
• 8 tojásfehérje
• 200 g kristálycukor

A mogyorót sütőpapírral bélelt tepsire terítjük, 170 fokos sütőben körül-belül 10 percig sütjük, amíg pirulni kezd. Vigyázat, könnyen túl lehet sütni, ha nem figyelünk! Ha már érezzük az illatát és a vékony héja kezd felpöndörödni, látjuk enyhén sötétedni, akkor kész is.
A kihűlt mogyorókról ledörzsöljük a barna héjat. A sütemény készítése alatt ez az egyetlen idegesítő művelet, de nem tart sokáig. Akinek szimpatikus a két konyharuha közötti dörzsölés, kipróbálhatja, nekem nem vált be annyira.
A megtisztított mogyoróból lemérünk 280 grammot (a többit félretesszük a díszítéshez) és késes aprítóval, vagy diódarálóval megőröljük.
A tojásfehérjét kemény habbá verjük, közben, amikor már fehéredik a hab, fokozatosan hozzáadjuk a cukrot. Végül szintén adagonként hozzákeverjük a darált mogyorót.
Egy hagyományos nagy (kb. 35x45 centis)sütőtepsit kibélelünk sütőpapírral, a papírt vékonyan megkenjük vajjal. Erre a felületre simítjuk el a lehető legegyenletesebben a tésztát.
180 fokra előmelegített sütőben 20-25 percig sütjük, amíg világos mogyorószínű lesz a tészta.
A sütőből kivéve sütőpapírral fedett tálcára borítjuk, lehúzzuk róla az eddig alján lévő sütőpapírt, hűlni hagyjuk.

a krémhez:

• 8 tojássárgája
• 200 g jó minőségű, 70-80 % kakaótartalmú csokoládé
• 150 g kristálycukor
• 200 g vaj

A tojássárgáját kézi, vagy gépi habverővel habos-krémesre, fehéredésig, legalább 5 percig keverjük a cukorral.
Közben a vajat és a csokit gőz fölött kiolvasztjuk, elkeverjük. Még forrón, 5-6 részletben a cukros tojássárgához adjuk, ezt már kézi habverővel keverjük közben. Jó sűrű, fényes krémet kapunk, amit teljesen le kell hűteni.

a sütemény összeállítása:

A kihűlt tésztát a hosszabbik oldalára merőlegesen négy egyenlő téglalapra vágjuk. A lapokat a krémmel megkenve egymásra rétegezzük. A tetejét és az oldalát is krémmel vonjuk be.
Ezzel kész is a tortánk. Jót tesz neki egy fél napos hideg helyen való pihentetés.
Díszíteni a maradék durvára vágott mogyoróval szoktam. Ha nagyon ki akarok tenni magamért, akkor grillázs formájában. Ehhez 100 g cukrot egy lábasban karemellizálok, belekeverem a durvára vágott mogyorót, majd vajjal megkent sütőpapírra öntöm minél vékonyabb rétegben. Egy órát hűlni hagyom, majd még egy papírt és konyharuhát ráterítve kalapáccsa/húsklopfolóval szétzúzom.
Ezzel szórom meg a torta tetejét.

Málnás joghurthab

Mindig vívódom, amikor ilyen egyszerű dolgokat készítek: beírjam a blogba? Hiszen ez szinte nem is recept. Bevallom, sok effajta vívódásom végződik részemről negatív válasszal, amit kicsit bánok, mert így sokszor számomra is elvesznek ezek az ötletek. Ráadásul hányszor és hányféle területéről az alkotásnak és az életnek mondták el már sokan, hogy végül mindig az egyszerűség a legjobb megoldás.
Így ezt a csudajó málnás joghurthab receptet most nem hagyom a feledés homályába veszni. Tökéletes kánikulai desszert.
Az olívaolaj felesleges úri huncutságnak tűnhet, de nem az, ha finom, gyümölcsös, extraszűz olajat használunk. Különleges módon keveredik a gyümölcs ízével, a legjobbat hozzák ki egymásból.
Nekem most egy szuper spanyol olajam van itthon, amit az igazioliva.hu -tól rendeltem, mint már annyiszor.

Recept:

• 200 g málna
• 2,5 dl görög joghurt
• 1 evőkanál méz
• 1 teáskanál natúr, pucolt pisztácia
• 1-2 evőkanál nagyon jó minőségű olívaolaj (opcionális)

A málnát botmixerrel pürésítjük, szitán átpasszírozzuk, lehűtjük.
Hozzákeverjük a joghurtot, gépi habverővel összekeverjük. Tálalásig hűtőben tarjuk.
Tálakba szedve friss málnát, apróra vágott pisztáciát, ha van, lilabazsalikom leveleket teszünk a tetejére, végül olivaolajat csurgatunk rá.

Santiago torta

Santiago - Sant Iago - Szent Jakab spanyol neve. A hittérítő zarándok nyomában járó máig legnépszerűbb zarándokút galíciai végpontja Santiago de Compostela. A város nevében a Compostela-t egyes elméletek a latin campus stellae, csillagmező kifejezésből eredeztetik, mivel az út fölött fut a Tejút egyik ága, mely már a történelem előtti időktől fogva biztos támpontot és egyben mítikus jelentést kínált az úton lévőknek.
A szent nevét viselő torta állítólag minden útmenti település és város kávézójában, cukrászdájában megtalálható. Nagyon egyszerű, hétköznapi sütemény, kevés hozzávalóval, sok mandulával (liszt nincs is benne, ezért gluténallergiások is bátran ehetik), ami miatt még több naposan is élvezhető minőségű. Egyetlen dologgal hívja fel magára a figyelmet és ez a díszítés. Hagyományosan úgy szórják meg (vastagon) porcukorral a kihűlt tortát, hogy középen egy Szent Jakab keresztet helyeznek el, így ez a negatív rajzolat a torta dísze.
Ez az úgynevezett liliomvégű, az ábrázolásokon vörösre színezett Jakab-kereszt az 1175-ben alapított, máig szolgáló Szent Jakab lovagrend jelképe, az ő feledatuk volt az út és a zarándokok védelme.
Amíg sült a torta, én is kivágtam kartonból egy Jakab-keresztet, hogy kövessem ezt a szép hagyományt. Húsvétra készülvén az útkeresők, a csillagkövetők nyomában.

Recept:

• 250 g mandula
• 6 tojás
• 230 g cukor
• 1 csipet só
• 1-1 kezeletlen narancs és citrom reszelt héja
• 1 evőkanál édes tokaji aszú, vagy konyak
• vaj a forma kikenéséhez
• porcukor a szóráshoz

A sütőt előmelegítjük 180 fokra.
Kivajazunk egy 28 centis formát, alját sütőpapírral kibéleljük, oldalát megszórjuk őrölt mandulával. (Lisztezhetjük is, ha nem ragaszkodunk a gluténmentességhez.)
A mandulát ledaráljuk.
A tojásokat szétválasztjuk, a sárgáját fehéredésig keverjük a cukorral. Hozzáadjuk a reszelt narancs- és citromhéjat és az aszút, vagy  konyakot. Elkeverjük az őrölt mandulával.
A tojásfehérjét habbá verjük egy csipet sóval, majd három részletben a mandulás keverékhez adjuk. Az első adaggal még bátran, erőteljesen lazítsuk fel a sűrű masszát, később fokozatosan, laza, alulról felfelé irányuló mozdulatokkal dolgozzunk, hogy minél kevésbé törjük össze a habot.
A keveréket az előkészített formába simítjuk, 35-40 percig sütjük.
A formában hagyjuk kihűlni, majd tálra borítjuk. Óvatosan lehúzzuk róla a sütőpapírt.
Porcukorral megszórjuk a tetejét. Ha van mintánk (Jakab keresztünk), azzal végezzük a porcukrozást.

Szedres friand

Elmondom mikkel találkoztam amikor a friand-ról keresgéltem. 1. Francia sütemény, de valamiért Új-Zélandon nagyon népszerű. 2. Formája miatt összekeverhető a muffinnal, pedig a financier rokona inkább. 3. Előbb említett rokonhoz hasonlóan a friand-nak is van spéci formasütője, szép ovális. Nekem egyik sincs... (Szilikonos mini muffinformában sütöttem.) 4. A google nem szereti, mint keresőszót, állandóan helyesbíteni akar friend-re. A barátság mindenek előtt :)
A süteményről szólván pedig el kell mondanom, hogy bájos darab, különösen, ha rászánjuk magunkat (főképpen a pénztárcánkat) és blansírozott mandulából készítjük. Így szép piruló-sápatag lesz, sötétlő szederrel a belsejében.
A hajdinalisztet rizslisztre, vagy sima fehér lisztre is válthatjuk, attól függően, hogy mi van otthon és hogy fontos-e a gluténmentesség. Természetesen a gyümölcstartozékkal is lehet játszani, a bogyósok mindegyike, sárgabarack, nektarin, alma, körte - bármi szóba jöhet.
Hamar elfogy.

Recept:

• 5 tojásfehérje
• 180 g vaj
• 180 g cukor
• 100 g blansírozott mandula
• 50 g hajdinaliszt
• negyed teáskanál só
• 1 kezeletlen héjú citrom reszelt héja
• 1 vaníliarúd kikapart magjai
• 60 g szeder

A vajat felolvasztjuk. A mandulát finomra daráljuk. A cukrot, a hajdinalisztet, a citromhéjat és a vanília kikapart magjait nagy keverőtálba tesszük. Hozzáadjuk a mandulát és a sót is, összekeverjük.
A tojásfehérjét lágy habbá verjük. Csak éppen annyira, hogy már összeálljon, de még könnyen folyós állagú legyen. Több részletben óvatosan a mandulás keverékhez adjuk. Utoljára az olvasztott vajat is a tésztához keverjük szintén több részletben. Az így összeállított tésztát fél órát állni hagyjuk.
Közben bekapcsoljuk a sütőt 180 fokra.
Ha hagyományos muffinsütőt használunk, kivajazzuk. Szilikonos formával nem kell csinálni semmit.
A tésztamasszával 2/3-ig megtöltjük a formákat. Mindegyikre teszünk a kisebb darabokra vágott szederből.
15-20 percig sütjük, amíg a szélei aranybarnák lesznek. Amikor kicsit kihűlt, szedjük ki a formákból és tegyük rácsra szellőzni.
Légies, kívül ropogós, belül lágy sütemény.

Spárgaszalagos quinoa saláta

Jól indul az idei spárgaszezon! Ez a cikk meghozta számomra a felismerést, hogy hogy lehet a spárgát előfőzés nélkül, nyersen salátákhoz adni, rántottákba és egyebekbe keverni. Egyszerűen: a lehető legvékonyabban szalagokra kell vágni! Így ugyanolyan könnyen roppan majd a fogunk alatt, mint a retek, az újhagyma, vagy mondjuk a káposzta.
Ha egy kis citromos előérlelésben is része van, ahogy ennél a quinoás salátánál történt, (a quinoát se hagyjuk dicsőítés nélkül: az egyik legegészségesebb magféle és most már lehet kapni színkeverékes változatot is pl. a DM-ben!) meg is puhul egy kicsit, az állás során egyre jobban - szinte főtt állaga lesz.
Van legalább egy hónapunk kipróbálni és kiélvezni a spárga adta lehetőségeket. Részemről még itt egy pár ötlet:
Spárga mártogatósokkal
Sült sprágatutajok
Hajdinalisztes palacsintával
Orzo tésztával

Recept:

• 250 ml quinoa
• 5 szál újhagyma
• 250 g spárga (15-20db)
• 1 csomag retek
• 1 marék friss mentalevél
• 2 evőkanál frissen facsart citromlé
• fél teáskanál méz
• 6 evőkanál olívaolaj
• só, frissen őrölt bors

A quinoát megmossuk, leszűrjük, lecsöpögtetjük. Lábasba tesszük, egy-két perc alatt átpirítjuk, csak annyira, hogy a nedvesség elpárologjon a szemekről. Kétszeres mennyiségű vizet öntünk rá, fél teáskanál sóval ízesítjük és felforraljuk. Alacsony hőfokon, lefedve 15-20 perc alatt puhára főzzük, addigra felszívja az össze vizet. Még 10 percig a fedő felemelése nélkül pihentetjük. Ezután salátástálba tesszük és hűlni hagyjuk.
A citromléből, mézből és az olívaolajból csipet sóval és borssal kikeverjük az öntetet.
A spárgák végeit letörjük, a a szálakat megmossuk, majd zöldséghámozóval megpróbáljuk minél hosszabb és vékonyabb szálakra szeletelni. Tálba tesszük.
Az újhagyma külső borítását lefejtjük,  végeit levágjuk, majd a zöld részével 5-6 centis darabokra vágjuk. A darabokat hosszában, vékony csíkokra vágjuk. A spárgához adjuk.
A retket megmossuk, vékonyan felszeleteljük, vagy zöldséggyalun legyaluljuk. Ezt is a spárgához adjuk.
A zöldségkeverékre ráöntjük az öntete felét, óvatosa elkeverjük.
A mentát felaprítjuk és a kihűlt quinoához keverjük. Rálocsoljuk az öntet másik felét és elkeverjük.
Halmozzuk a quinoa tetejére az előkészített zöldségeket.
Magában, vagy köretnek kiváló.

Sütőtök és vérnarancs álpite

Gondolom már mindenkinek a könyökén jön ki a sütőtök, nekem is. Éppen ezért sütöttem most vérnaranccsal és fűszerekkel együtt, így tényleg olyan lett, mint egy darabka sütemény. Fogyasztásához használati utasításként ajánlanám, hogy a tököt és a narancsot is héjastól együk meg, mindkettő nagyon finomra sül és ropogós, különleges ízükkel teszik teljessé az élvezetet. Akárcsak egy sütiszél.

Recept:

• 1 kis sütőtök 
• 1 vérnarancs
• 3 dkg vaj
• 1-2evőkanál méz
• 3-4 egész kardamom
• 3-4 db szerecsendióvirág

A sütőtököt megmossuk. Végét levágjuk, keresztben másfél centis szeleteket vágunk belőle, annyit ahány főre készítjük.
A vérnarancsot is alaposan megmossuk, annyi 3 mm vastag karikákát vágunk belőle, ahány szelet sütőtökünk van.
A sütőtök korongokat sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük, mindegyikre egy-egy narancs karikát teszünk. Egy-egy darabka vajat, szerecsendióvirágot és enyhén megroppantott kardamomot helyezünk minden szeletre, majd az egészet megcsurgatjuk mézzel.
220 fokra előmelegített sütőbe tesszük, fél órát sütjük, amíg a sütőtök és a narancs széle is enyhén megbarnul.
Langyosan, vagy hidegen a legjobb.

Socca - de szép is lenne...

A socca Nizza hagyományos utcai étele. Fatüzeléses kályhákon, nagy sütőlapon, vagy kemencében sütik és frissen, melegen kínálják egy pohár jeges rozé mellé a tengerpartról fáradtan bandukoló szerencsétleneknek...
Mielőtt ezen túl sokáig merengenénk, inkább érdekességképpen elmondom, hányféle elnevezése van még ennek a csicseriborsólisztből készült palacsintának: Genova környékén farinátának, Toscánában cecininek hívják. Algériában karantita, Dél-Amerikában pedig faina. Sőt, Indiában is készítenek hasonló lepényt besan puda, vagy dal chila néven. A sok elnevezés közel azonos elkészítési módot takar: a csicseriborsólisztet sóval és olívaolajjal összekeverik és megsütik. A tészta fűszerezésében (már ha tesznek hozzá) viszont már vannak különbségek: Provance-ban friss rozmaringgal, borssal ízesítik, Észak-Afrikában római köménnyel és harissával. Andalúziai változatában apró rákot kevernek a tésztába, Genovában ugyanezt apróhallal teszik.
Látható, hogy a variációk száma végtelen. Az én változatom eltér a hagyományostól, hiszen ebben a tésztában tojás és joghurt is van, fűszerként pedig fekete szezámmagot használtam. A tészta így könnyebben kezelhető és serpenyőben sütve is ízletes, ropogós kispalacsintákat készíthetünk.
A nyár ízeire való türelmetlen vágyakozás jegyében én most félig szárított, olajban eltett paradicsommal, fetával és görög joghurttal tálaltam, de bármilyen sült, párolt zöldséggel, salátával, hallal nagyon finom!

Recept:

• 110 g csicseriborsóliszt
• fél teáskanál só
• 1 tojás
• 60 ml víz
• 120 ml zsíros joghurt
• 60 ml olívaolaj
• 1 evőkanál fekete szezámmag

A hozzávalókat keverőtálban kézi habverővel összekeverjük, legalább fél órát, de akár egész éjszakát állni hagyjuk.
Serpenyőben kevés olajat forrósítunk, kanállal adagonként beletesszük a tésztát, hogy kisméretű palacsintákat kapjunk. Közepes lángon mindkét oldalán megsütjük. Konyhai papírtörlőre szedjük.
Sűrű görög joghurttal, olajban eltett félig aszalt paradicsommal, morzsolt fetával fogyasztjuk.

A 101 cookbooks receptje alapján.

Hibiszkuszos habcsók

A habcsókot nem kell bemutatni. Ezt is csak azért, mert a hibiszkusz virág porrá törve nemcsak szép csíkokat rajzol bele, hanem egy kis savanykás ízt is ad hozzá, csak épp egy leheletnyit. Csak épp, hogy érdekesebb legyen.
Egyszerű, gyors nyalánkság, kívül roppanós, belül krémes, mint ez a másik, csokis változat. Ajándéknak is ajánlom, ha magunkat le tudjuk róla beszélni.

Recept:

• 3 tojásfehérje
• 160 g cukor
• csipet só
• 10 db szárított hibiszkusz virág, vagy 1,5 evőkanál natúr, szálas hibiszkusz szirom (teának való)

A tojásfehérjét a sóval lágy habbá verjük. Hozzáadjuk a cukrot, folytatjuk a habverést, amíg kemény habot kapunk.
A hibiszkuszt kávédarálóban finom porrá őröljük. Átszitáljuk.
A hibiszkusz port lágyan a tojáshabba keverjük, de nem keverjük el teljesen, csak éppen pár csíkot húzunk bele.
Sütőpapírral kibélelt tepsibe teáskanállal, vagy evőkanállal csúcsos halmokat teszünk a habból egymástól 4-5 centis távolságban.
Előmelegített, 140 fokos sütőben 30 percig sütjük. Szobahőmérsékleten hűlni hagyjuk.
2- 2 és fél tepsi lesz ebből a mennyiségből. Ne tegyünk egyszerre több tepsit a sütőbe; nekem legalábbis az a tapasztalatom, hogy az alsó tepsin levő habcsókok megbarnulnak.

Párolt-körtés és gluténmentes torta

Az első sütésből még kóstolni sem tudtam, ebből arra következtettem, hogy nem lehet rossz ez az amúgy igen egyszerű sütemény. Próbáltam megfogalmazni, hogy mitől olyan finom (mert aztán a második sütésnél már az első szelet az enyém volt) és hát több okot is találtam. Az egyik a hajdinaliszt és a mandula elegye, egyszerűen annyira jó ízű a tészta - ami mondjuk nem meglepő a szintén hajdinalisztes financier tapasztalatai óta. A másik ok szerintem az, hogy a körte picit meg van párolva és ízesítve is mielőtt a tésztára kerül és szerintem ez a puhaság és szaftosság jót tesz neki. Körte helyett almával is ugyanígy működik a dolog, sőt lecsöpögtetett őszibarack, vagy birsalma kompóttal is! Nyers, negyedekbe vágott szilvával is biztosan nagyon finom, amíg tart a szilvaszezon ki is fogom próbálni.
Mivel jól tárolható és becsomagolva pár napig nem is nagyon szárad ki, kitűnő uzsonna-sütemény például megfáradt iskolások számára. Legalábbis én elég jó visszajelzéseket kaptam.

Recept:

• 120 g mandula
• 80 g hajdinaliszt
• 1 teáskanál sütőpor
• 170 g puha vaj
• 100 g barna nádcukor
• 4 evőkanál kristálycukor
• 1 teáskanál vaníliaesszencia
• 4 tojás szétválasztva
• negyed teáskanál só

a párolt körtéhez:

• 4 db vajkörte 
• 1 evőkanál frissen facsart citromlé
• 2 evőkanál cukor
• fél rúd fahéj
• 3 szem szegfűszeg
• 1 evőkanál víz

Előmelegítjük a sütőt 180 fokra.
Először elkészítjük a körtét: meghámozzuk, magházukat kivágjuk, negyedekre, majd kockákra vágjuk. Főzőedénybe tesszük, meglocsoljuk a citrommal, hozzáadjuk a cukrot és a fűszereket, ráöntünk egy evőkanál vizet. Közepes lángon 5-8 percig főzzük, amíg a körte megpuhul, de még nem fő szét. Hűlni hagyjuk.
Összeállítjuk a tésztát: először a mandulát és a hajdinalisztet késes robotgépbe tesszük és összedaráljuk. (Ha darált mandulát használunk, akkor ez a lépés kihagyható, csak össze kell keverni az őrölt mandulát és a lisztet.) Hozzákeverjük a sütőport.
Keverőtálban (géppel, vagy kézi habverővel) habosra keverjük a vajat és a cukrot. Hozzáadjuk a vaníliát és a tojások sárgáját.
Külön fölverjük a tojásfehérjét. Amikor elkezd keményedni hozzáadjuk a sót és a cukrot. Lágy, könnyű állagú habot verünk.
A mandulás-hajdinalisztes keveréket összedolgozzuk a vajas-cukros-tojássárgás krémmel, majd ehhez hozzáadjuk a tojáshabot. Először csak a két-harmadát dolgozzuk bele, ekkor még bátran keverjük, hogy fellazuljon a tészta. A többi tojáshabot viszont óvatosan, alulról felfelé keverve dolgozzuk el a tésztában.
Kivajazunk és sütőpapírral kibélelünk (csak az alját) egy 23 cm átmérőjű kapcsos tortaformát.
Belesimítjuk a tésztát. A párolt körte levét lecsöpögtetjük (megisszuk!) és eloszlatjuk a tészta tetején.
Betesszük a sütőbe, 35-40 percig sütjük, amíg a teteje enyhén megpirul és a beleszúrt hústűre nem ragad már a tésztából.
A sütőből kivéve rácson hagyjuk kihűlni. Felvágás előtt szórjuk meg kardamommal ízesített cukorral.

Kardamomos, vagy csillagánizsos cukor:
Egy kis befőttesüvegbe cukrot szórunk, 4-5 szem egész kardamomot, illetve 2-3 szem csillagánizst teszünk rá, összerázzuk. Süteményekre, palacsintára csodás kiegészítő.

Kókuszos-csokis halmocskák (tojásfehérje süllyesztő!)

A tojásfehérjés sütemények általában csak úgy az oldalvizen eveznek be, nincsenek igazán betervezve sem a sütési programba, sem a sütemények sorába, aztán meg sokszor ők a legjobbak. Például egy pavlovával bármikor sikert arathatunk, vagy ott van ugye a financier, ami mindig pillanatok alatt tűnik el. Szóval tojásfehérjét kidobni nemcsak pazarlás, hanem óriási lehetőségek elmulasztása is. Erre hoztam most egy újabb példát, ezt a kis kókuszos-kócost, amivel ugyan kell egy kicsit bíbelődni, viszont tetemes mennyiség lesz belőle, több vendégséget is elvihet a hátán.

Recept:

• 8 tojásfehérje
• 500 g cukor
• fél teáskanál só
• 2 evőkanál méz
• 350 g kókuszreszelék
• 70 g sárga kukoricaliszt, vagy sima liszt
• 1 evőkanál vaníliakivonat
• 120 g étcsokoládé

Egy vastag aljú, méretes lábasba tesszük a tojásfehérjéket, a cukrot, sót, mézet, kókuszt, lisztet (amilyet használunk) és a vaníliát. Közepes lángra tesszük és folyamatosan kevergetve addig főzzük, amíg kicsit sűrűbb/szárazabb lesz és az alján látjuk, hogy picit sistereg. Átrakjuk egy keverőtálba, hűlni hagyjuk.

Előmelegítjük a sütőt 180 fokra (gázsütő 6-os fokozat). Két tepsit kibélelünk sütőpapírral. Két kiskanál segítségével diónyi halmokat sorakoztatunk a tepsikre. Lehet közel egymáshoz, mert nem nőnek meg és nem is laposodnak el. 

A két tepsit egyszerre tesszük a sütőbe, az egyiket az alsó harmadba, a másikat a felsőbe. Összesen 20 percig sütjük úgy, hogy közben kicseréljük a két tepsi helyét, ami alul volt fölülre kerül, stb. 

Amikor itt-ott aranyszínűre színeződik a sütik teteje, kivesszük és a tepsin hagyjuk teljesen kihűlni.

A csokimázhoz gőz fölött felolvasztjuk a csokoládét, majd egyenként belemártjuk a kókuszlabdák alját . jól lecsöpögtetjük, sütőpapírral kibélelt tálcára tesszük csokis felükkel felfelé. Megvárjuk, amíg megköt a csokimáz, ezután már egymásra is halmozhatók.
David Lebovitz receptje.

Tamale

A masa harina a mexikói kukoricaliszt és mivel ez ismerősen hangzik, gondolhatnánk, hogy a nálunk is ismert kukoricaliszttel helyettesíthető. De nem úgy van ám! Mexikóban a számos kukoricafajta közül az egyikből készítik szárítással, mészben áztatással, amely eljárások során a kukoricaszemekről leválik a héj, a mag megpuhul és a benne lévő, szervezetünk számára hasznos anyagok könnyebben hozzáférhetővé válnak. Ezután mossák és őrlik a szemeket. Az ekkor keletkezett nedves tészta a masa, amit így, frissen is fel lehet használni, de tárolás szempontjából előnyösebb, ha kiszárítják, finomra őrlik - ezután már masa harinának hívják. Ebből a finom lisztből készül újbóli víz, (vagy valamilyen folyadék) hozzáadásával a közkedvelt tortilla, vagy az alább ismertetett tamale és a pupusa, amiről szintén készülök írni. Csupa jó dolgok, olcsók ( 1 kg masa harina 700 Ft körül van a Culinarisban és egy fél bögréből is elég nagy mennyiségű tamale készíthető), egyszerűek, gluténmenetesek és nagyon sokféleképpen variálhatók.
A magam részéről abszolút kísérletezési alapként fogom fel ezt a két receptet. Tetszik, hogy látványos a tálalása; még ha nem is sikerül olyan szépen a kukoricalevélbe való csomagolás, akkor is gyönyörű látványt nyújtanak a kis csomagocskák, kibontani pedig külön élvezet. A kukoricahéjat, amíg tart a szezon frissen tudjuk használni, de előrelátóan már most kérhetünk a piacon kidobásra szánt kukoricaleveleket, amit otthon kiszárítunk és félreteszünk későbbi kreatív óráink számára.
A kísérletezés több irányban is elindulhat: mit adunk mellé, hogyan ízesítjük, mivel töltjük? Hazájában is annyi változata létezik, ahány családi asztalon bontogatják és még csak nem is kukorica-, hanem neadjisten banánlevélből. Ha a töltött változatot részesítjük előnyben, felhasználhatunk pl. maradék sült húsokat - egészen kis mennyiségekkel is merőben új ételt kreálhatunk. A sajtos variációt (de tulajdonképpen a másikat is) én köretként, több elemből összeállított főétel egyik elemeként képzelem el. Mi például kacsamellhez ettük salátával, de fűszeres-sült zöldségekkel, mártással vegetáriánus tál izgalmas része is lehet.
It's beginning of a beautiful friendship.

Kukoricás-sajtos tamale

• 110 g masa harina (kapható a Culinarisban) 
• 160 ml tej
• 1 cső friss kukorica
• 60 g vaj
• 1 teáskanál sütőpor
• 1/2 teáskanál só
• 30 g zsíros sajt (pl. gauda) lereszelve
• 1 kis fej hagyma felaprítva, kevés olajon megdinsztleve
• 1 csokor friss petrezselyem, vagy koriander felaprítva
• kb. 12 kukoricahéj vízbe áztatva

A kukoricát megpucoljuk külső leveleitől és a kukoricahajtól. Széles tálba állítva éles késsel körben levágjuk a szemeket. Forrásban lévő enyhén sós vízben 6-8 percig blansírozzuk, amíg megpuhul. Leszűrjük.
A tejet felmelegítjük. A megfőtt kukoricaszemekkel együtt késes konyhai robotgépbe tesszük, pürésítjük. (Vagy nagy teljesítményű botmixerrel tesszük ugyanezt.) A keveréket tálba tesszük, hozzáadjuk a masa harinát, elkeverjük.
A robotgépben (vagy a botmixer keverőtáljában) jól összedolgozzuk a vajat, a sót, a sütőport, a sajtot és a dinsztelt hagymát, majd két részletben dolgozzuk bele a masa harinás-kukoricás masszát és a petrezselymet/koriandert is. Keverjük pár percig, hogy egészen krémes legyen.
A kész masszából egy-egy maréknyit a kiterített kukoricalevelekre halmozunk, csomagoljuk, egy letépett vékony héjdarabbal átkötjük, majd párolóedényben, vagy bambusz párolóban gőz fölött 10 perc alatt megfőzzük.

A receptet a Makitól tanultam egy régi Makifood kurzuson, de most újra lesznek tex-mex órák, ahol biztosan előkerülnek hasonló ételek.

Gombás tamale

• 100 g masa harina
• 1 teáskanál sütőpor
• 1/2 teáskanál só
• 100 ml + 2-3 evőkanál meleg csirke-, vagy zöldség alaplé
• 90 g vaj
• 100 g erdei gomba (szegfűgomba, vagy rókagomba)
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 evőkanál vaj, vagy olívaolaj
• egy evőkanál citromlé
• kb. 12 kukoricalevél vízbe áztatva

Késes robotgéppel, vagy botmixerrel keverjük össze a masa harinát, a sütőport, a sót, majd a forró alaplé felét. Keverjük hozzá a vajat, majd a maradék alaplevet is, jól dolgozzuk össze. Tegyük egy tálba, takarjuk le, pihentessük 15 percet.
Közben készítsük el a tölteléket: a gombát tisztítsuk meg, ecsettel poroljuk le, aprítsuk fel. Serpenyőben melegítsük fel a vajat, vagy olajat, adjuk hozzá a felaprított fokhagymát, majd a gombát. Enyhén sózzuk, locsoljuk meg a citromlével és pároljuk puhára.
Kiterített kukricalevelekre helyezünk egy.egy kis maréknyit a masszából, szétlapogatjuk, ráteszünk egy kanálnyi gombát, ráhajtjuk a masszát, úgy, hogy beborítsa, majd becsomagoljuk a levéllel, átkötjük egy letépett levélcsíkkal, párolóedényben, vagy bambusz párolóban gőz fölött 10 perc alatt megfőzzük.

Csomagolási útmutató:

Mandulafagyi borban sült szilvával

Előbb volt a sült szilva. Amikor először csináltam, nem volt itthon se fagyi, se görög joghurt (azzal is nagyon finom), ezért rövid időn belül meg kellett ismételnem, immáron fagyi kíséretében. Kerestem hozzá a megfelelőt és rátaláltam erre a mandulafagyira, ami két dolog miatt is kapóra jött. Az egyik, hogy a mandula nagyon jól megy a szilvához (meg a barackhoz), a másik, hogy ez egy vizes alapú fagyi, azaz szörbet, tehát nincsen benne tojás és semmilyen tejtermék. A szörbetek (szorbetek) emiatt kevésbé krémesek, ennél a mandulafagyinál viszont az az érdekes, hogy a frissen darált mandula zsírtartalma miatt mégis nagyon jó állagú, majdhogynem krémesnek mondható fagyit kapunk a tojássárga és a tejszín/tej megterhelő fajsúlyossága nélkül. Elkészítése egyszerű, csakúgy, mint a sült szilváé.
Recept:

Mandulafagyi:

• 125 g blansírozott egész mandula
• 150 g cukor
• 1/2 liter víz
• 1 teáskanál frissen facsart lime, vagy citromlé

A mandulát finomra őröljük. A vizet a cukorral felforraljuk, közben megkeverjük, amíg a cukor feloldódik. Hozzáadjuk a darált mandulát, újra felforraljuk. Egy-két perc főzés után levesszük a tűzről és hűlni hagyjuk. Amikor kihűlt, zárható edénybe tesszük és hűtőszekrényben néhány órára, vagy egy éjszakára lehűtjük. Ha van fagylaltgépünk, abban fejezzük be a mandulafagylaltot, ha nincs, akkor is kéne egy késes robotgép. A még folyékony krémet először jégkockatartókba töltjük, egy éjszakán át lefagyasztjuk (ez esetben kihagyható a pár órás hűtés, azonnal mehet a jégkockatartóba). Másnap több adagban tesszük a késes robotgépbe a fagylaltkockákat és krémesre őröljük.
Azonnal fogyasztható, ill. műanyag dobozban a fagyasztóban tárolhatjuk. Fogyasztás előtt tíz perccel érdemes szobahőmérsékletre tenni, hogy kicsit megpuhuljon és könnyebben tudjuk kanalazni.

Claudia Roden receptje alapján.

Borban sült szilva és cukrozott, pirított mandula:

• 10-12 szem magvaváló szilva
• 3 evőkanál cukor
• 1 dl száraz fehérbor

A szilvát kimagozzuk, félbe vágjuk, vágott felükkel fölfelé sütőedénybe tesszük. Egyenletesen megszórjuk a cukorral, meglocsoljuk a borral és előmelegített, 200 fokos sütőben 25-30 percig sütjük.

Egy kisméretű tepsibe 40 g szeletelt mandulát terítünk, megszórjuk egy evőkanál cukorral és egy teáskanál mákolajjal, vagy napraforgóolajjal. Összekeverjük és a szilvával egy időben a sütőbe tesszük, de csak 5 percig sütjük, amíg a mandula enyhén megpirul.

A fagylaltot a langyos szilvával és annak levével tálaljuk, tetejére szórjuk a mandulát.

A szilvához hasonlóan fügét is süthetünk, annak is ideje van most - egy kis szerencsével.

Pirított polenta-kockák csemegekukoricával és padlizsánnal

Ez egy nagyon hirtelen rögtönzött recept, de nagyon jól sikerült. Két változatban is megfőztem már, először cukkinivel, másodszor meg padlizsánnal. Az előbbi változat színesebb, a cukkini ropogósabb marad a végére és van egy egészen enyhe savanykás bukéja is. Mivel ez volt az első és valóban hirtelen felindulásból készített változat, erről nincs fotóm. A második, már dokumentált padlizsános variációnál még annyi extra is volt, hogy fehér héjúval volt dolgom és nagyon szépen elképzeltem, hogy ez valami gyönyörű lesz a sárga kukoricával - ebből is látszik, mennyire elhomályosítja esetemben a képzelet a tapasztalatot. Merthogy természetesen a sütés során a gyönyörű fehér héj teljesen közönséges módon barnára pirult. Nem baj, megbarátkoztam az új helyzettel hamar, mert az íze így is jó lett, a cukkinis változathoz képest fűszeresebb az összhatás a padlizsán erőteljesebb ízének köszönhetően.
A sült polentakockák plusz 20 perccel megnövelik a munkafolyamatot, mégsem hagynám ki, mert nemcsak jópofák ezek a kis ropogós, enyhén csípős falatkák, hanem még táplálóak is, velük együtt komplett, látványos egytálétellé formálódik a villámgyors zöldségragu.
És még valami: a kukoricahaj nem kidobandó dolog! 
Recept:

• 2 cső csemegekukorica
• 2 kis padlizsán, vagy cukkini
• 100 g kukoricadara
• 1 evőkanál frissen reszelt parmezán
• 1 teáskanál vaj
• 1 kávéskanál cayenne bors
• 5 evőkanál olívaolaj
• só, frissen őrölt bors

A kukoricadarát háromszoros mennyiségű sós vízben kevergetve puhára főzzük. Amikor megpuhult és besűrűsödött, hozzáadjuk a reszelt parmezánt és a vajat. Elkeverjük, majd egy vékonyan kivajazott tálra simítjuk a masszát. A tetejét elegyengetjük. Fél óráig hagyjuk dermedni. Amikor megkeményedett, kockákra vágjuk. Serpenyőben felforrósítunk 1 evőkanál olajat, rátesszük a polentakockákat és elkezdjük pirítani. Közben meghintjük a cayenne borssal. Amikor egyenletesen megpirultak, tálra szedjük.
Egy másik, nagy serpenyőben felforrósítjuk a maradék olajat, rátesszük az előzőleg 1x1 centis kockákra vágott padlizsánt, vagy a hasábokra vágott cukkinit. Minden oldalán megpirítjuk.
Közben a kukoricák burkát leszedjük, a zsenge kukoricahajat félretesszük. A csöveket félbe vágjuk. Vágott felükkel a vágódeszkára támasztjuk és körben egy éles késsel lehámozzuk a szemeket.
Amikor a padlizsán megpirult, hozzáadjuk a kukoricaszemeket. Sózzuk, borsozzuk. Egy deci vizet öntünk alá és lefedve 5 percig pároljuk. Ha megpuhult a kukorica, még fedő nélkül erős tűzön elpárologtatjuk a levét.
Tálaláskor megszórjuk a sült polentakockákkal és az apróra vágott kukoricahajjal.

Narancsos sült rizspuding

Az utóbbi időben háromszor is megfőztem, egyszer dupla adagban, így tapasztalataim fényében állíthatom, hogy ez egy nagyon praktikus desszert, kiváló például vendégségekre, mert előre el lehet készíteni és nagyon szépen tálalható. Egyetlen árnyoldala van: ugyan alacsony fokozaton, de több, mint két órán keresztül kell sütni, olykor meg-megkeverve a rizst, tehát igénybe vesz némi háztartási energiát, cserébe viszont fantasztikusan krémes lesz.
Ízesíthetjük vanílíarúd kikapart magjaival, őrölt kardamommal, tálalhatjuk friss gyümölccsel, gyümölcsös sziruppal, pirított magokkal is, rengetegféleképpen változatossá tehető és megújítható. A krémes rizs tulajdonképpen csak egy kiváló alap. A pörkölt kakaóbab a tetején azért tetszik nekem, mert enyhén kesernyés íze és ropogós állaga nagyon jó kontrasztot képez a puha pudinggal. A kakaóbabot a Rózsavölgyi Csokoládénál vettem, néhány dekába egész sok belefér és nagyon finom, mint minden más is abban a boltban, sajnos.

Recept:

• 100 g rizottónak való, gömbölyű szemű rizs (arborio, carnaroli)
• 1,2 liter tej
• 130 g porcukor
• 1 darab fahéjrúd
• 1 kezeletlen héjú narancs héja
• 1 evőkanál narancsvirágvíz
• 10-15 szem kakaóbab a tálaláshoz

A narancsot alaposan megmossuk, megszárítjuk és meghámozzuk úgy, hogy csak a narancssárga, vékony külső héjat fejtsük le, a fehér rész maradjon a gyümölcsön. Jó éles késsel, vagy zöldséghámozóval dolgozzunk.
A rizst beleszórjuk egy legalább 2 liter űrtartalmú kerámia sütőtálba. Ráöntjük a tejet, hozzáadjuk a porcukrot, a csíkokban hagyott narancshéjat és a fahéj darabot.Jól elkeverjük.
150 fokra előmelegített sütőbe (gázsütő 2-es fokozat) tesszük, 2 és fél, 3 órán keresztül sütjük, amíg besűrűsödik és krémes lesz. Sütés közben eleinte fél óránként, a vége felé gyakrabban, mondjuk 10 percenként keverjük meg. Amikor elértük a megfelelő állagot, vegyük ki a sütőből, keverjük hozzá a narancsvirágvizet, fedjük le, vagy takarjuk be alufóliával az edényt és hagyjuk kihűlni.
Tálaláskor kis tálkákba porciózzuk és felaprított kakaóbabbal megszórva tálaljuk.
Hűtőben egy-két napig tárolhatjuk, de szobahőmérsékleten fogyasszuk.

Andalúz csicseriborsólisztes, rákos tócsni

Spanyolul tortillácskának hívják, de én önkényesen átkereszteltem tócsnira. Nemcsak a formája miatt, hanem mert pont annyira eteti is magát, mint a mi tócsnink, amit hiába sütjük folyamatosan, a mennyiség csak nem akar nőni, mert menet közben ügyes kezek, éhes szájak valahogy eltüntetik. A képen csak azért látható egyszerre ennyi, mert vendégségre készült és vasszigorral őriztem. (Csak én csipegethettem belőle.)
Andalúziában természetesen friss rákocskákkal készítik és még azt a horrorisztikus részletet is hozzátenném ehhez, hogy az andalúz háziasszonyok (régen(?)) az apró lényeket állítólag élve keverték a lisztbe. Itt egy bizonyító erejű videó is erről. 
Mindenesetre nagyon finom ételről van szó, népszerű részlete lehet egy többféle falatkát/tapast felvonultató asztalnak. A csicseriborsóliszt gazdag aromája még különlegesebbé teszi és ha csak azzal készítjük lisztérzékenyek is fogyaszthatják.  Ha nincs szükség efféle óvatosságra, vagy tompítani szeretnénk a csicseriborsóliszt jellegzetes ízét, keverhetjük búzaliszttel.
A narancsos majonéz amellett, hogy a mediterrán napsütést idézi, csodálatosan kiegészíti a ropogós rákos falatkákat, ki ne hagyjuk mellőle!

Recept:

• 400-500 g apró garnélarák (lehet fagyasztott is, de mindenképpen felengedve!)
• 250 g csicseriborsóliszt (vagy 175 g búzaliszt, 75 g csicseriborsóliszt)
• 1 kis fej salottahagyma, vagy fél fej kisebb hagyma apróra vágva
• 2 gerezd fokhagyma apróra vágva
• fél liter víz
• fél csokor friss petrezselyem apróra vágva
• só
• olaj a sütéshez

A csicseriborsólisztet keverőtálba tesszük. Fokozatosan hozzáadjuk a vizet, majd a hagymát, fokhagymát, petrezselymet és a rákot. Egy teáskanál sót is belekeverünk. Végül elég híg masszának kell lennie, annyira hígnak, hogy a kanálban nehezen maradjon benne.
Serpenyőben olajat forrósítunk, elég sokat, hogy bő olajban tudjuk sütni a falatkákat. Így gyorsan és könnyen átsülnek. Amikor forró az olaj, kanállal adagokat csurgatunk az olajba. Nem baj ha szabálytalanok a formák, sőt! Mindkét oldalát aranysárgára sütjük. Elég gyorsan megsülnek, nagy segítségünk lehet egy jó kis konyhai csipesz, amivel forgatjuk és kiszedjük a kis palacsintákat. Amikor mindkét oldala megsült, konyhai papírtörlőre szedjük.
Azonnal fogyasztható, narancsos majonézbe mártogatva.

Narancsos majonéz:
2 tojás sárgáját keverőtálba tesszük, elkeverjük. Kézi habverő, vagy fakanál segítségével először nagyon kis adagokban, majd ha már kezd sűrűsödni, bátrabban csurgatva, hozzákeverünk összesen 2-2,5 deci olajat. Az így létrejött sűrű emulzióba belecsurgatjuk 1 narancs frissen kifacsart levét, ezzel is jól elkeverjük, majd belekeverünk 1 kis fej apróra vágott salotta-, vagy mogyoróhagymát, vagy három újhagyma fehér részét apróra vágva. Sózzuk, egy evőkanál friss, finomra aprított snidlinget is hozzáadunk. Kóstolgatjuk, ha szükséges, még egy kis narancslével, sóval, esetleg egy pici cukorral állítjuk be az ízeket.
(Ez a majonéz készítésének egy régimódi eljárása, tudom, hogy vannak gyorsabb módszerek, de én mindig így csinálom, ezért csak ezt tudtam leírni. Akinek van tuti modern eljárása, nyugodtan készítse úgy, csak az íz a lényeg!)

A receptet egy andalúz főzőesten tanultam.

Citromkrémes pavlova

Ismerek opera és operaénekesnő tiszteletére készült ételt is, mindkettő nagyon finom, sőt biztosan vannak még példák (aki tud, írja ide kommentben!), de az Anna Pavlova balett táncosnő tiszteletére készült habcsók-csoda szerintem a legtalálóbb. Azonnal a pillekönnyű, légies tüll szoknyácskák jutnak eszünkbe a látványtól. Valószínű, hogy maga a művésznő nem is látta az első róla elnevezett tortát, legalábbis eszerint a nagyon érdekes cikk szerint. Sőt, lehet, hogy ilyen bűnös ételekre ő nem is vetemedhetett, de merem remélni, hogy sikerekben gazdag pályája leltárában - ha csinált ilyet - büszke volt, hogy az egyik leglátványosabb desszert az ő nevét viseli.
De nemcsak gyönyörű, finom is. Ropogós, ragacsos, édes. Általában tejszínhabbal kínálják, úgy is jó, de nekem most ezzel a savanykás citromkrémmel (lemon curd), ha lehet, még jobban ízlett. A krémet elkészíthetjük pár nappal előbb, így a sütés napján, mondjuk egy szép vasárnapon csak habot kell verni és időben megsütni a pavlovát, hogy hűlni is legyen egy kis ideje, mielőtt megtöltjük és megesszük. Ez egy elég nagy adag, 5-6 személynek bőven elég.

Recept:
a Pavlovához:

• 6 tojásfehérje
• 150 g kristálycukor
• 150 g porcukor
• 1 teáskanál kukoricakeményítő
• 1 teáskanál fehérbor ecet
• 1 teáskanál vaníliaesszencia

A tojásfehérjét egy csipet sóval habbá verjük. Fehéredéskor hozzáadjuk először a kristálycukrot. A porcukrot elkeverjük a kukoricakeményítővel, majd ezt is a már kemény habhoz adjuk, tovább verjük. Hozzáadjuk a borecetet és a vaníliaesszenciát is.
Egy tepsit kibélelünk szilikonos sütőpapírral. A habot spatula segítségével egy kb. 25 cm átmérőjű kör méretében szétterítjük. A közepébe kanállal mélyedést formázunk, ezzel helyet készítve a későbbi tölteléknek. 130 fokos sütőben egy órát sütjük, amíg ropogós lesz a felülete és enyhe színt is kap.
Hűlni hagyjuk.

a citromkrémhez: 

• 4 kezeletlen héjú citrom finomra reszelt héja és leve
• 200 g cukor
• 100 g vaj
• 3 egész tojás és 1 tojássárgája

A cukrot, a citrom levét és héját és a kisebb darabokra vágott vajat nagy keverőtálba tesszük. A tálat egy fazék forrásba levő víz fölé helyezzük, figyelve arra, hogy a tál alja ne érjen a vízhez. Kézi habverővel kevergetve elolvasztjuk benne a vajat. A tojásokat a tojássárgával együtt egy tálban villával összekeverjük. Hozzáadjuk a citromos-cukros keverékhez. Folyamatosan keverve sűrűre főzzük. Viszonylag lassan kezd el sűrűsödni, kell hozzá türelem. Én először óvatos voltam és csak közepes láng fölött gőzöltem, de aztán bedurvultam, és erős láng fölött, nagy gőzben (ami a tál alatt megfelelő mennyiségű vizet jelent, de továbbra is csak a gőze érheti a z alját!) folytattam a kitartó keverést és így azért felgyorsult a dolog. Amikor már krémes sűrűségű, levesszük a gőzről, de még egy kicsit kevergetjük, amíg kihűl, hogy ne bőrösödjön a teteje. Ebből a mennyiségből két kis üveg lesz, az egyik mehet a Pavlovába, a másikat hűtőben egy-két hétig tarthatjuk. Az az igazság, hogy nagyon jót tesz neki az állás, egy-két nap után összeérnek az ízek és még finomabb lesz. Csak úgy magában el lehet kanalazgatni, de kekszekhez, palacsintákhoz is kiváló.
Nigel Slater receptje.

Összeállítás:

A kihűlt Pavlova mélyedésébe belesimítjuk a citromkrém felét. Megszórjuk 50 g serpenyőben enyhén megpirított szeletelt mandulával és pár szem fagyasztott málnával.

Hajdinalisztes financier földicseresznyével

Először a földicseresznyéről, avagy latin nevén physalisról. Hihetetlen, legalábbis nekem, botanikailag és növénytanilag képzetlennek, hogy a krumpli, a paradicsom és ez a szépséges narancssárga bogyó rokonok. Le a kalappal, micsoda család! A physalis lampionvirág néven Magyarországon is ismert és megterem, ám ennek csak alkalmi lakásdíszként örülhetünk, mert termése mérgező!!! Az ehető, savanykás, pikáns ízű fajták Dél-Amerikából, Peruból származnak és kis kosárkákban árulják őket az Aldiban, legalábbis én ott találtam rá. Kóstolás után azonnal a kedvenc süteményemre képzeltem - aromás íze nagyon jól passzol a meglehetősen édes, de a hajdinaliszt és a mandula miatt gazdag textúrájú és szintén gazdag ízű financier-hez. A süti nagyon egyszerű, maradék tojásfehérje-pusztító és mindig hatalmas siker!

Recept:

• 125 g vaj
• 1 vaníliarúd kikapart magjai
• 50 g hajdinaliszt
• 50 g darált mandula
• 70 g porcukor
• 70 g barna nádcukor
• csipet só
• 1 evőkanál méz
• 3 tojásfehérje

A vajat lábasba tesszük, hozzáadjuk a vaníliát. Lassú tűzön addig pirítjuk, amíg diós, mogyorós illata lesz, a színe pedig aranybarna, sötétebb szemcsékkel. Figyeljünk, hogy időben elzárjuk alatta a tüzet, mert az edény még egy darabig tartja a hőt és ha túlsütjük, ekkor könnyen megéghet. Amikor látjuk már a sötétedő szemcséket és érezzük az illatot, húzzuk félre.
A hajdinalisztet, a darált mandulát, a cukrokat és a sót keverőtálban összekeverjük. A tojásfehérjét villával enyhén felverjük, majd a lisztes-cukros keverékhez adjuk. Hozzákeverjük a mézet is. A barnított vajat még melegen, de nem forrón fokozatosan a masszához keverjük, körül-belül egy merőkanálnyi adagokban, mindig jól elkeverve. Az utolsó adag végeztével egy órára hűtőbe tesszük a masszát, hogy könnyebben kezelhető legyen.
Sütés előtt előmelegítjük a sütőt 180 fokra. A masszát nyomózsákba tesszük, vagy ha ilyen nincs, kanállal adagoljuk a formákba. A financier autentikus formája a kis, téglalap alapú hasábok, ennek híján használhatunk mini- vagy normál muffin formát utóbbi esetben csak félig töltsük meg az üregeket.Szilikon sütőformák nagyon kényelmesek erre a célra, nem kell vajazni és könnyen kijön sütés után. Hagyományos sütőforma esetén ki kell vajazni és lisztezni a mélyedéseket.
A földicseresznye bogyókat kibontjuk a hártyás burkukból és alaposan megmossuk.
A formákban levő még nyers tésztára tesszük a felekbe-negyedekbe vágott földicseresznyét/physalist.
10-15 percig sütjük, amíg aranyszínűek lesznek, a széleken kicsit sötétebb kontúrral. Még melegen levegőztető rácsra tesszük.
Ebből az adagból 30 pici darab lesz.

Túrótorta bogyósokkal

Végtelenül egyszerű, gyors, könnyű sütemény liszt nélkül. Egész nyáron használható, mindig a soron következő gyümölccsel megpakolva. Barackok esetén már szeletelni kell, de a kisebb szemű bogyósokat csak lazán szórhatjuk a tortánkra.Ha nem fontos az ünnepélyes kerek forma, süthetjük négyszögletes, kb 20x30 centis tepsiben is és akkor praktikusabban porciózható vendégség, vagy csak egy délutáni uzsonna esetén.

Recept:

• 500 g túró
• 250 g mascarpone
• 150 g porcukor
• 4 tojás
• fél-fél megmosott, megszárított citrom és narancs reszelt héja
• 1 kávéskanál friss, vágott rozmaring, vagy kakukkfű 
• 200 g eper, ribizli, málna, egres stb. lehet vegyesen
• 50 g őrölt mandula a tepsi szórásához
• 2 evőkanál narancslé, fél narancs reszelt héja és 1 evőkanál cukor az öntethez (elhagyható)

A sütőt előmelegítjük 170 fokra (gázsütő 5-ös fokozat).
A túrót áttörjük, ha szükséges. Robotgéppel, vagy kézi habverővel krémesre keverjük a mascarponéval és a porcukorral. Hozzáadjuk a tojásokat, a reszelt citrom és narancshéjat és a kakukkfűvirágot. Kivajazunk és őrölt mandulával kiszórunk egy 28 centi átmérőjű alacsony peremű tortaformát. Beleöntjük a túrós masszát, sütőbe tesszük és egy órát sütjük.
Amikor szép aranybarnára sült, kivesszük a sütőből és megvárjuk, amíg kihűl. Tetejét kirakjuk a rendelkezésünkre álló bogyós gyümölcsökkel. Ha eperrel dolgozunk, szeletelve rendezzük el a tortán.
Az öntethez a másik fél narancs reszelt héját összekeverjük 1 evőkanál kristálycukorral, ezzel megszórjuk a gyümölcsöt, majd a 2 evőkanál narancslevet is egyenletesen rácsurgatjuk a tortára.
Porcukorral díszítjük, szeleteljük.