Szedres friand

Elmondom mikkel találkoztam amikor a friand-ról keresgéltem. 1. Francia sütemény, de valamiért Új-Zélandon nagyon népszerű. 2. Formája miatt összekeverhető a muffinnal, pedig a financier rokona inkább. 3. Előbb említett rokonhoz hasonlóan a friand-nak is van spéci formasütője, szép ovális. Nekem egyik sincs... (Szilikonos mini muffinformában sütöttem.) 4. A google nem szereti, mint keresőszót, állandóan helyesbíteni akar friend-re. A barátság mindenek előtt :)
A süteményről szólván pedig el kell mondanom, hogy bájos darab, különösen, ha rászánjuk magunkat (főképpen a pénztárcánkat) és blansírozott mandulából készítjük. Így szép piruló-sápatag lesz, sötétlő szederrel a belsejében.
A hajdinalisztet rizslisztre, vagy sima fehér lisztre is válthatjuk, attól függően, hogy mi van otthon és hogy fontos-e a gluténmentesség. Természetesen a gyümölcstartozékkal is lehet játszani, a bogyósok mindegyike, sárgabarack, nektarin, alma, körte - bármi szóba jöhet.
Hamar elfogy.

Recept:

• 5 tojásfehérje
• 180 g vaj
• 180 g cukor
• 100 g blansírozott mandula
• 50 g hajdinaliszt
• negyed teáskanál só
• 1 kezeletlen héjú citrom reszelt héja
• 1 vaníliarúd kikapart magjai
• 60 g szeder

A vajat felolvasztjuk. A mandulát finomra daráljuk. A cukrot, a hajdinalisztet, a citromhéjat és a vanília kikapart magjait nagy keverőtálba tesszük. Hozzáadjuk a mandulát és a sót is, összekeverjük.
A tojásfehérjét lágy habbá verjük. Csak éppen annyira, hogy már összeálljon, de még könnyen folyós állagú legyen. Több részletben óvatosan a mandulás keverékhez adjuk. Utoljára az olvasztott vajat is a tésztához keverjük szintén több részletben. Az így összeállított tésztát fél órát állni hagyjuk.
Közben bekapcsoljuk a sütőt 180 fokra.
Ha hagyományos muffinsütőt használunk, kivajazzuk. Szilikonos formával nem kell csinálni semmit.
A tésztamasszával 2/3-ig megtöltjük a formákat. Mindegyikre teszünk a kisebb darabokra vágott szederből.
15-20 percig sütjük, amíg a szélei aranybarnák lesznek. Amikor kicsit kihűlt, szedjük ki a formákból és tegyük rácsra szellőzni.
Légies, kívül ropogós, belül lágy sütemény.

Párolt-körtés és gluténmentes torta

Az első sütésből még kóstolni sem tudtam, ebből arra következtettem, hogy nem lehet rossz ez az amúgy igen egyszerű sütemény. Próbáltam megfogalmazni, hogy mitől olyan finom (mert aztán a második sütésnél már az első szelet az enyém volt) és hát több okot is találtam. Az egyik a hajdinaliszt és a mandula elegye, egyszerűen annyira jó ízű a tészta - ami mondjuk nem meglepő a szintén hajdinalisztes financier tapasztalatai óta. A másik ok szerintem az, hogy a körte picit meg van párolva és ízesítve is mielőtt a tésztára kerül és szerintem ez a puhaság és szaftosság jót tesz neki. Körte helyett almával is ugyanígy működik a dolog, sőt lecsöpögtetett őszibarack, vagy birsalma kompóttal is! Nyers, negyedekbe vágott szilvával is biztosan nagyon finom, amíg tart a szilvaszezon ki is fogom próbálni.
Mivel jól tárolható és becsomagolva pár napig nem is nagyon szárad ki, kitűnő uzsonna-sütemény például megfáradt iskolások számára. Legalábbis én elég jó visszajelzéseket kaptam.

Recept:

• 120 g mandula
• 80 g hajdinaliszt
• 1 teáskanál sütőpor
• 170 g puha vaj
• 100 g barna nádcukor
• 4 evőkanál kristálycukor
• 1 teáskanál vaníliaesszencia
• 4 tojás szétválasztva
• negyed teáskanál só

a párolt körtéhez:

• 4 db vajkörte 
• 1 evőkanál frissen facsart citromlé
• 2 evőkanál cukor
• fél rúd fahéj
• 3 szem szegfűszeg
• 1 evőkanál víz

Előmelegítjük a sütőt 180 fokra.
Először elkészítjük a körtét: meghámozzuk, magházukat kivágjuk, negyedekre, majd kockákra vágjuk. Főzőedénybe tesszük, meglocsoljuk a citrommal, hozzáadjuk a cukrot és a fűszereket, ráöntünk egy evőkanál vizet. Közepes lángon 5-8 percig főzzük, amíg a körte megpuhul, de még nem fő szét. Hűlni hagyjuk.
Összeállítjuk a tésztát: először a mandulát és a hajdinalisztet késes robotgépbe tesszük és összedaráljuk. (Ha darált mandulát használunk, akkor ez a lépés kihagyható, csak össze kell keverni az őrölt mandulát és a lisztet.) Hozzákeverjük a sütőport.
Keverőtálban (géppel, vagy kézi habverővel) habosra keverjük a vajat és a cukrot. Hozzáadjuk a vaníliát és a tojások sárgáját.
Külön fölverjük a tojásfehérjét. Amikor elkezd keményedni hozzáadjuk a sót és a cukrot. Lágy, könnyű állagú habot verünk.
A mandulás-hajdinalisztes keveréket összedolgozzuk a vajas-cukros-tojássárgás krémmel, majd ehhez hozzáadjuk a tojáshabot. Először csak a két-harmadát dolgozzuk bele, ekkor még bátran keverjük, hogy fellazuljon a tészta. A többi tojáshabot viszont óvatosan, alulról felfelé keverve dolgozzuk el a tésztában.
Kivajazunk és sütőpapírral kibélelünk (csak az alját) egy 23 cm átmérőjű kapcsos tortaformát.
Belesimítjuk a tésztát. A párolt körte levét lecsöpögtetjük (megisszuk!) és eloszlatjuk a tészta tetején.
Betesszük a sütőbe, 35-40 percig sütjük, amíg a teteje enyhén megpirul és a beleszúrt hústűre nem ragad már a tésztából.
A sütőből kivéve rácson hagyjuk kihűlni. Felvágás előtt szórjuk meg kardamommal ízesített cukorral.

Kardamomos, vagy csillagánizsos cukor:
Egy kis befőttesüvegbe cukrot szórunk, 4-5 szem egész kardamomot, illetve 2-3 szem csillagánizst teszünk rá, összerázzuk. Süteményekre, palacsintára csodás kiegészítő.

Mángoldos soba (hajdinás) tészta

A japán soba szó hajdinalisztet jelent. A belőle készült és azonos nevű tészta változó arányban búzalisztet is tartalmaz, enélkül túlságosan törékeny lenne, de minél magasabb a hajdinatartalma, annál jobb.
Japánban a tésztaevésnek óriási hagyománya van, ezen belül a soba tészta elkészítéséhez és fogyasztásához is külön szokások kapcsolódnak. Például a szilveszter éjszakáján főzött soba tésztát újévváró tésztának nevezik, ami az új kezdetet, új reményeket és a hosszú életet szimbolizálja. Érdemes megnézni ezt a pár perces videót a tészta gyúrásáról és a fantasztikus vágási technikáról!
Évszázadokkal ezelőtt a soba tészta a szegény emberek eledele volt és ma is az egyik legolcsóbb és legnépszerűbb állomás-étel, ami egy várakozási idő alatt elkészül és a vonat érkezéséig gyorsan be is szürcsölhető. (Erről a sajátos kultúrával rendelkező soba-fastfoodról, az ekisobáról szól ez a nagyon élvezetes írás Tokióban élő magyarok tollából.)
A soba tésztát hagyományosan forró leves betétjeként, vagy hidegen, szójaszószos mártásba mártogatva fogyasztják. Ez utóbbit állítólag nagy melegben szeretik különösen a japánok. Tápláló, hűsítő és pillanatok alatt kész van.
A rengeteg soba tésztára szakosodott étteremben természetesen sok más változatban használják, mint alapanyagot, például algalapba göngyölve egyfajta szusi-ként - ilyet én is kóstoltam a Makifood egyik japán specialitásokat bemutató óráján, még kukta koromban, nagyon finom! (A Wikipédia cikkében bőséges felsorolás van a különböző soba-tésztás ételekről!)
Az alábbi receptben ázsiai ízvilágú, de egyszerű tésztaétel alapanyaga lett a férjem által Japánból hozott csomag, amit őrizgetek egy ideje, de mégsem lehet a végtelenségig.

Recept:

• 200 g soba tészta (kapható pl, a Culinarisban, a Fény utcai piac alján lévő Ezerfűszeresnél, az Ázsia boltban) 
• 2 evőkanál napraforgóolaj
• 300 g mángold (vagy spenót)
• 4 gerezd fokhagyma
• 4 cm-es darab friss gyömbér
• 2 evőkanál halszósz, vagy osztrigaszósz
• 1 lime leve, vagy fél citrom leve
• 2 evőkanál szezámolaj
• 2 evőkanál szezámmag

A mángoldot vastag ereitől és szárától megtisztítjuk, csíkokra vágjuk.
A fokhagymát és a gyömbért felaprítjuk.
A szezámmagot száraz serpenyőben világos barnára pirítjuk.
A tésztát a zacskón levő utasítás szerint kifőzzük. Általában 3-4 percig kell főzni, majd hideg vízzel leöblíteni.
Wokban, vagy serpenyőben felforrósítjuk a napraforgóolajat, beletesszük a gyömbért és a fokhagymát, egy perc után pedig a mángoldot. 3-4 percig főzzük, amíg megpuhul. Hozzáadjuk a lecsöpögtetett tésztát, átforgatjuk, meglocsoljuk a halszósszal, a szezámolajjal és a lime lével. Alaposan összekeverjük.
Szezámmaggal megszórva azonnal tálaljuk.

Oshawa diéta, tapasztalatok, receptek

Túl vagyok az első Oshawa-kúrámon. Nem volt könnyű, 10 nap elég sok csak kölessel, búzával, rizzsel, hajdinával, vízzel és sóval, de megérte végigcsinálni.
Elöljáróban  itt egy rövid leírás a kúra lényegéről, ezt érdemes elolvasni.  Én először egy ismerősömtől hallottam róla, ő akkor éppen a kúra utolsó napjaiban volt és véletlenül került szóba, hogy ezt csinálja. Megtetszett, mert itt nem kell éhezni, sőt, nem is szabad. 10 nap azt gondoltam nem olyan sok, belátható távlatok, a négyféle engedélyezett ételt szeretem is. Amit pedig a hatásairól mondott, illetve később olvastam, nagyon szimpatikus lett. Erős tisztító hatás, felszabaduló belső energiák. Az ünnepek előtti, alatti, utáni fáradtságot, a túlzásba vitt evést jó ötletnek tűnt ily módon magam mögött hagyni és valóban megújulva, friss lendülettel kezdeni bele egy új évbe.

Hétfői napon kezdtem a kúrát, hogy csak egy hétvége essen bele. Szerencsére a férjem is csatlakozott hozzám, ami egyrészt társat adott a küzdelemben, másrészt az itthoni főzés ügyét is leegyszerűsítette. Így csak az egyetlen még itthon lakó gyermekemről kellett gondoskodni, ezt a feladatot pedig most nagyon leegyszerűsítettem. Keveset főztem és kivételesen inkább a közétkeztetésre, a pizzarendelésre és egyéb random megoldásokra bíztam szegény gyereket.
A főzés nekem boldogságforrás, ezért végig nagyon hiányzott, mivel a kásafőzést nem nevezném túl kreatív kulináris tevékenységnek. Hosszú listát vezettem közben arról, hogy utána majd miket fogok kipróbálni. (Ezek most mind megvalósításra várnak.)

Az első két-három nap volt a legnehezebb, kávéelvonásból adódó fejfájással, az ízek iránti sóvárgással. Azután a fejfájás elmúlt, a finom ételekre pedig úgy gondoltam, hogy nem örökre kellett róluk lemondanom, csodálatos ételek várnak még rám türelemmel. Az, hogy csak vizet lehetett inni a kúra alatt eléggé megviselt, nagyon hiányzott a szertartásos zöldtea ivásom, ezt forró vízzel pótoltam, így legalább a bögre szorongatásának az élményét átélhettem.

A kúra alatt fogyasztható négyféle alapanyagból próbáltam a magam számára változatossá tenni az étkezést, amennyire ez lehetséges volt. Legtöbbször főtt formában kerültek elém, ez volt a legegyszerűbb, jól laktam tőle és meleg is volt.

Mindegyik gabonafélét ugyanúgy főztem: alaposan, váltott vízben átmostam, szárazon egy kicsit megpirítottam, majd felöntöttem kétszeres mennyiségű vízzel, sóztam, fedő nélkül felforraltam, majd a legkisebb lángon fedő alatt megfőztem. Általában 10-12 perc alatt megpuhultak, kivéve a barnarizst és a tönkölybúzát, ezeknek több idő kell. Bulgur is beilleszthető az étrendbe, ugyanígy készül és nagyon finom.

                  Rizskeverék vadrizzsel, bioboltban vettem, a fenti módon megfőztem. Finom!

Rizsből és tönkölybúza szemből bő vízzel, sóval leves is készítettem. Ehhez fél-fél bögre rizst és búzát megmostam és legalább négyszeres mennyiségű sós vízben megfőztem. Nagyon besűrítik a levet, ami érdekes állagot ad a levesnek, de tápláló és finom.

Kétféle sütési módot próbáltam ki, az egyik a palacsinta, a másik a lepénykenyér, mindkettő üdítő változatosságot nyújtott.

Hajdinalisztes palacsinta: 1 bögre hajdinalisztet negyed bögre finomliszttel összekevertem, fokozatosan felengedtem annyi vízzel, hogy palacsintatészta sűrűségű legyen. Fél teáskanál sóval ízesítettem, fél órát állni hagytam, majd tapadásmentes serpenyőben merőkanalanként kisütöttem. Kifejezetten finom.

Lepénykenyér: egy bögre teljes kiőrlésű búzalisztet kevertem 1/3 bögre finomliszttel, fél teáskanál sóval. Annyi vizet tettem hozzá, hogy rugalmas, könnyen gyúrható tésztát kapjak. Alaposan kidolgoztam, majd letakarva fél órát pihentettem. Ping-pong labdányi golyókat formáztam a tésztából, a golyókat sodrófával, lisztezett felületen 2-3 mm vastag korongokra nyújtottam. Forró vasserpenyőben egyenként mindkét oldalukon megsütöttem. Nagyon jó, igazi kenyér-élmény!

Ezek voltak a főételeim, reggelire és ebédre is ilyesmit ettem. Köztes éhségrohamokra kölesgolyót, bulátát, puffasztott rizs- és búzaszeleteket használtam. Nagyon sok vizet ittam, ezt meg is kéne tartanom, mert éreztem, hogy jót tesz.

Összességében nagyon elégedett vagyok. Örülök, hogy végig tudtam csinálni, ez azt hiszem minden próbatétel legnagyobb hozadéka. Lemondani a szokásainkról, a finom ízekről nem könnyű, sőt, sokszor azt hisszük, lehetetlen, anélkül nem bírnánk élni. Jó megtapasztalni, hogy képesek vagyunk erre, szabad akaratból. Innen nézve a jó, vagy rossz szokásaink, tulajdonságaink, hiányosságaink sem tűnnek olyan kőbe vésettnek.
Fizikai hatásairól is csak jókat tudok mondani. Nekem nem voltak egészségügyi problémáim, fogyni sem akartam különösebben (bár az mindig jól jön!), de abszolút érzem a könnyedséget, az energiák felszabadulását. Sokat sportoltam közben: úsztam, tornáztam, ezekhez sokkal több kedvem is volt. Remélem így is marad.

Most már csak a levezető szakasz van hátra, ami legalább olyan fontos, szóval nem vethetem rá magam egy jó kis disznótorosra pálinkával kísérve. Nagyon vártam a kúra utáni első nap zöldteáját, müzlijét és örülök, hogy újra ízeket érezhetek a számban és nem pusztán az éhség csillapítása miatt eszem valamit, de érdekes módon kicsit tanácstalan vagyok azzal kapcsolatban, hogy mit is kívánok enni. Túl sok most minden. De nem aggódom magamért, szép lassan bekebelez majd az élet és remélem azért sikerül megtartanom a sok pozitív hatást is.

Hajdinalisztes financier földicseresznyével

Először a földicseresznyéről, avagy latin nevén physalisról. Hihetetlen, legalábbis nekem, botanikailag és növénytanilag képzetlennek, hogy a krumpli, a paradicsom és ez a szépséges narancssárga bogyó rokonok. Le a kalappal, micsoda család! A physalis lampionvirág néven Magyarországon is ismert és megterem, ám ennek csak alkalmi lakásdíszként örülhetünk, mert termése mérgező!!! Az ehető, savanykás, pikáns ízű fajták Dél-Amerikából, Peruból származnak és kis kosárkákban árulják őket az Aldiban, legalábbis én ott találtam rá. Kóstolás után azonnal a kedvenc süteményemre képzeltem - aromás íze nagyon jól passzol a meglehetősen édes, de a hajdinaliszt és a mandula miatt gazdag textúrájú és szintén gazdag ízű financier-hez. A süti nagyon egyszerű, maradék tojásfehérje-pusztító és mindig hatalmas siker!

Recept:

• 125 g vaj
• 1 vaníliarúd kikapart magjai
• 50 g hajdinaliszt
• 50 g darált mandula
• 70 g porcukor
• 70 g barna nádcukor
• csipet só
• 1 evőkanál méz
• 3 tojásfehérje

A vajat lábasba tesszük, hozzáadjuk a vaníliát. Lassú tűzön addig pirítjuk, amíg diós, mogyorós illata lesz, a színe pedig aranybarna, sötétebb szemcsékkel. Figyeljünk, hogy időben elzárjuk alatta a tüzet, mert az edény még egy darabig tartja a hőt és ha túlsütjük, ekkor könnyen megéghet. Amikor látjuk már a sötétedő szemcséket és érezzük az illatot, húzzuk félre.
A hajdinalisztet, a darált mandulát, a cukrokat és a sót keverőtálban összekeverjük. A tojásfehérjét villával enyhén felverjük, majd a lisztes-cukros keverékhez adjuk. Hozzákeverjük a mézet is. A barnított vajat még melegen, de nem forrón fokozatosan a masszához keverjük, körül-belül egy merőkanálnyi adagokban, mindig jól elkeverve. Az utolsó adag végeztével egy órára hűtőbe tesszük a masszát, hogy könnyebben kezelhető legyen.
Sütés előtt előmelegítjük a sütőt 180 fokra. A masszát nyomózsákba tesszük, vagy ha ilyen nincs, kanállal adagoljuk a formákba. A financier autentikus formája a kis, téglalap alapú hasábok, ennek híján használhatunk mini- vagy normál muffin formát utóbbi esetben csak félig töltsük meg az üregeket.Szilikon sütőformák nagyon kényelmesek erre a célra, nem kell vajazni és könnyen kijön sütés után. Hagyományos sütőforma esetén ki kell vajazni és lisztezni a mélyedéseket.
A földicseresznye bogyókat kibontjuk a hártyás burkukból és alaposan megmossuk.
A formákban levő még nyers tésztára tesszük a felekbe-negyedekbe vágott földicseresznyét/physalist.
10-15 percig sütjük, amíg aranyszínűek lesznek, a széleken kicsit sötétebb kontúrral. Még melegen levegőztető rácsra tesszük.
Ebből az adagból 30 pici darab lesz.

Körtés-szilvalekváros galette kandírozott zsályával

A galette laza szellemiségű, francia eredetű sütemény, az alkotói szabadság remek terepe. A szabadság gyakorlását már a tésztához használt liszteknél elkezdhetjük. Ha rozsliszttel, teljes kiőrlésű tönkölyliszttel, kukorica-, vagy hajdinaliszttel keverjük az általánosan használt finomlisztet - ropogósabb, ízesebb, gazdagabb tésztát kapunk.
Az ötletek szárnyalása tovább folytatódhat a gyümölcstöltelék megválasztásával, amit persze nagyban befolyásol az aktuális kínálat. Értelemszerűen pucolva, aprítva bármelyik gyümölcs válhat töltelékké, én még egyik változat után sem mondtam, hogy na, ezt nem csinálom többet. Az aprított, cukorral kevert gyümölcsöt enyhén fűszerezhetjük őrölt fahéjjal, gyömbérrel, kardamommal, bátrabbak pl. chilivel, borssal.
A kísérletezés következő pontja a lekvár megválasztása, amivel sütés előtt megkenjük a tésztát és amivel kicsit megágyazunk a tölteléknek. Használhatunk ugyanabból a gyümölcsből készült lekvárt, vagy élhetünk ellenpontozással, édes gyümölcshöz savanykás lekvárt, világoshoz sötétet választva.
Ezután kezdődhetnek a formai játékok: a tésztát nagyvonalúan, rusztikusan, rongyos széllel hajtogatjuk körben a töltelékre, vagy precízen körbevágjuk és szabályosan egyenletesen borítjuk rá. De minigalettek is sülhetnek egymás mellett a tepsiben, kerekek is, négyszögűek is.
Sütés előtt még jöhet a dió, mogyoró és egyéb csonthéjasok; sütés után pedig a friss zöldfűszerek, mint bazsalikom, kakukkfű, rozmaring, sőt pikáns sajtok, túrófélék - nagyon fel tudja dobni a gyümölcsös ízeket!
Tulajdonképpen végtelenségig lehetne sorolni a lehetőségeket és a sós változatokról még nem is szóltam.
Az itt következő, kandírozott zsályával megkoronázott körtés változatot szeretettel ajánlom kipróbálásra és kiindulópontnak egyaránt.
Az alapreceptet Édesemtől vettem, további galette ötleteket nála itt találtok.

Recept:
a tésztához:

• 180 g finomliszt
• 40 g hajdinaliszt (vagy kukorica-, rozs-, tönkölyliszt)
• 170 g hideg vaj
• 2 evőkanál cukor
• fél teáskanál só

a töltelékhez:

• 500 g körte 
• fél teáskanál őrölt gyömbér
• 3 evőkanál barna nádcukor
• 2 evőkanál kukoricakeményítő
• 5 evőkanál szatmári szilvalekvár
• 1 marék dió durvára vágva
• 15 db zsályalevél

Keverőtálban összekeverjük a kétféle lisztet, a sót és a cukrot. Hozzáadjuk a kockákra vágott vajat. Gyors mozdulatokkal az ujjainkkal összemorzsoljuk a lisztes keverékkel, vagy keverőlapátos robotgéppel dolgozzuk el. Amikor már nagyobb göröngyökké állt össze a vaj a liszttel, hozzáadunk 3-4 evőkanál hideg vizet, éppen csak annyit, hogy a tészta összeálljon. Amint ez megtörtént, abbahagyjuk a keverést, folpack fóliára tesszük a tésztagombócot, tenyerünkkel kissé kilapítjuk, hogy korong formájú legyen, becsomagoljuk és legalább egy órára a hűtőbe tesszük.

A körtéket megmossuk, de nem hámozzuk meg. Negyedekre vágjuk, magházukat kivesszük. 3-4 mm vastagságú szeletekre vágjuk. Keverőtálba tesszük, megszórjuk a cukorral és a gyömbérrel, összekeverjük, 15 percig állni hagyjuk.

Felhasználás előtt hozzákeverjük a kukoricakeményítőt.

Sütés előtt kivesszük a tésztát a hűtőből, enyhén lisztezett felületen 3-4 mm vastagságúra nyújtjuk. 12x12 cm-es négyzetekre vágjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire tesszük a lapocskákat. Minden négyzetet megkenünk szilvalekvárral, úgy, hogy körben másfél centis peremet hagyunk. A szilvalekváros rétegre helyezzük félig fedésben a körteszeleteket. Amikor minden darab elkészült, a négyzetek széleit felhajtjuk, sarkait összecsípjük. A körtés edényben maradt levet elosztva a gyümölcsökre locsoljuk. Megszórjuk a durvára vágott dióval.

190 fokra előmelegített sütőben 25-30 percig sütjük, amíg a tészta aranysárga lesz. 

Közben kandírozzuk a zsályaleveleket:

Másfél evőkanál vizet felforralunk egy evőkanál cukorral. Beletesszük a zsályaleveleket, lassú tűzön 2 percig főzzük, amíg a víz nagyjából elpárolog. A leveleket porcukorral meghintett sütőpapírra szedjük.

A megsült minigaletteket a kandírozott zsályával díszítjük.

Aszalt fügés krém és hajdinalisztes tekercs a krémmel

Nemrég gluténmentes desszerteket tanított a Makifoodnál Márk Szonja, az Édesem blog szerzője. Nagyon hasznos óra volt, finom és egészséges édességekkel, gluténmentes lisztek kisokosával, amiket még akkor is jó ismerni, ha az embernek nincs komoly problémája, hiszen annyi biztos, hogy a sok fehér liszt senkinek sem jó. Ráadásul izgalmas megismerni a nem búza alapú lisztek különböző felhasználási formáit, ízüket. Még ha nem is tudjuk teljesen "tisztán" alkalmazni őket, a búzaliszt egy részét kiváltva gazdagabb ízű és textúrájú tésztákat kaphatunk. Mint ennél a süteménynél, aminek egyszerű omlós tésztája a benne lévő hajdinaliszt miatt sokkal ropogósabb, jobb állagú és ízesebb lesz, mintha csak sima lisztből készült volna. A recept egyébként nem az óráról származik, annyiban mégis kötődik hozzá, hogy Szonja hozott magával egy amerikai kiadású könyvet lapozgatásra, amiben csupa egészséges lisztkeverékkel készült sütemény, kenyérféle leírása szerepelt. Ennek a könyvnek a végén találtam  rá az aszalt fügés krém receptjére, eszembe jutottak elfekvőben lévő aszalt füge készleteim és gyorsan leírtam. Aztán itthon, a neten kutatva véletlenül megtaláltam a krémhez tartozó süteményt is a 101 Cookbooks című, szerintem még mindig az egyik legjobb gasztroblogon - ő is a könyvből idézett. Tehát ismét összeállt minden: inspiráció, alapanyag, megalapozottság, ásó, kapa, nagyharang.

Aszalt fügés krém:

• 340 g aszalt füge
• 70 g cukor
• 2 szegfűszeg
• 1 csillagánizs
• 240 ml száraz vörösbor
• 120 ml portói
• fél narancs leve
• negyed teáskanál őrölt fahéj
• 113 g puha vaj

A cukrot 60 ml vízzel közepes lángon forraljuk, hozzáadjuk a szegfűszeget és a csillagánizst, 5-7 percig keverés nélkül karamellizáljuk. Hozzáöntjük a kétféle bort és a narancslét. Vigyázzunk a felcsapó gőzzel! Az aszalt fügéknek levágjuk a kemény szárrészét és a végét is, majd negyedekbe vágva a borhoz tesszük a fahéjjal együtt. Keverjük, amíg a hideg folyadék hatására megdermedt karamell feloldódik, azután alacsony lángon fél órát főzzük, amíg a füge puha lesz, a folyadék pedig a felére csökken. A tűzről levesszük, hűlni hagyjuk. Amikor kihűlt, kivesszük a fűszereket és késes robotgépben, vagy botmixerrel pürésítjük. Végül jól elkeverjük benne a puha vajat.

Két kis üveg lesz belőle, amit felhasználásig hűtőben tároljunk, azonban fogyasztás előtt legalább fél órával szobahőmérsékleten tartsuk, hogy kenhető állagú legyen.
Nagyon finom, friss fügéből is elkészíthető krém, bármilyen kekszfélét is tölthetünk vele, vagy egyszerűen friss kaláccsal, kenyérrel fogyaszthatjuk.

Hajdinalisztes tekercs fügekrémmel

• 135 g hajdinaliszt
• 160 g sima liszt
• 70 g barna nádcukor
• 2 teáskanál sütőpor
• fél teáskanál só
• 110 g hideg vaj kockákra vágva
• 250 ml tejszín
• 250 ml aszalt fügés krém

A liszteket, a cukrot, a sütőport és a sót összekeverjük. Hozzáadjuk a vajat és minél gyorsabban összedolgozzuk a száraz anyagokkal, hogy egészen morzsás állagú legyen. Végül hozzáadjuk a tejszínt és összeállítjuk a tésztát. Ha van késes robotgépünk, azzal is dolgozhatunk.

A tésztát alaposan belisztezett felületre tesszük és kb. 20x40 cm-es téglalapra nyújtjuk. Eléggé ragadós a tészta, úgyhogy tényleg szükség van a gondos lisztezésre. A kinyújtott lapot egyenletesen megkenjük a fügekrémmel. A hosszabb oldalánál kezdve szorosan feltekerjük, közben söprögessük le a tésztáról a fölösleges lisztet. Vágjuk kétfelé a hengert, csomagoljuk folpackba és legalább egy órára, vagy akár egy éjszakára tegyük hűtőbe. 

A sütőt melegítsük elő 180 fokra (gázsütő 4-es fokozat). Béleljünk egy nagy tepsit sütőpapírral. A hűtőből kivett fél henger vágjuk másfél centis szeletekre. Az így kapott csigákat fektessük a tepsire egymástól tisztes távolságban. Süssük 35 percig, félidőben egyszer fordítsuk meg a csigákat egy konyhai lapát segítségével.

Amikor megsült, tálra szedjük és a következő fél hengerrel is ugyanígy járunk el.

Langyosan a legjobb, de hidegen is eszméletlenül finom, ropogós sütemény.

Hajdinaliszttel, ill. hajdinával készült receptek még nálam:

http://rakottkert.blogspot.hu/2012/05/minden-ami-finom.html

http://rakottkert.blogspot.hu/2012/01/hajdinalisztes-palacsinta-kecskesajttal.html

http://rakottkert.blogspot.hu/2012/05/hajdinas-csoda.html

...spárgával

Itt van újra a spárga, lehet megfőzni a jól bevált recepteket, vagy újakkal kísérletezni. Az igazat megvallva én most gombhoz varrtam a kabátot, ugyanis először örök kedvencemet, az egyszerűség mintapéldányát készítettem el: a tejfölös újhagymaszárat, ahhoz jött aztán a többi. A hajdinalisztes palacsinta majdnem blini, csak joghurttal és sütőporral csináltam erősen leegyszerűsített módon, íze és állaga azonban remek lett, még spárga nélkül, csak a tejfölös cuccal is elég lett volna. De hát volt spárga, kell most a spárga, ment is hozzá, úgyhogy az is kapott egy finom kis fényt, egy vajszínű árnyalatot, ahogy Esterházy mondta volt...
Előételnek, reggelinek, vacsorának ajánlom, ez a mennyiség 2-3 személynek elegendő.

Recept:
a palacsintához:

• 6 evőkanál hajdinaliszt
• 1 tojás
• 4-5 evőkanál joghurt
• 1 teáskanál sütőpor
• csipet só

A hozzávalókból sűrű palacsintatésztát keverünk. Serpenyőben kevés olajon kisméretű palacsintákat sütünk.

a spárgához:

• 25 dkg zöld spárga
• 1 evőkanál puha vaj
• 1 teáskanál méz
• fél citrom reszelt héja
• 1/2 teáskanál chilipehely
• só, frissen őrölt bors
• 1 evőkanál citromlé

A vajat összekeverjük a mézzel, a citromhéjjal és a fűszerekkel. A spárga végeit letörjük, száráról lepucoljuk a pikkelyeket. egy centis darabokra vágjuk. Felforrósítunk egy serpenyőt, beletesszük a fűszeres vajat. Hozzáadjuk a spárgát, két percig erős lángon pirítjuk. A végén meglocsoljuk citromlével.

a tejfölös hagymához:
egy csokor újhagyma zöld részét feldaraboljuk, összekeverjük 2-3 evőkanál tejföllel és ízlés szerint sóval.

A palacsintát a spárgával és szaftjával, valamint a hagymás tejföllel tálaljuk.

Hajdinalisztes palacsinta kecskesajttal, citrom chutney - val - Galettes de sarrasin

Bretagne híres palacsintája, aminek különleges ízét és ropogósságát a hajdinaliszt (a hajdina franciául sarrasin) adja. Tipikus hétköznapi gyors étel. Hagyományosan vajjal, tojással,  sonkával töltik. Érdemes megnézni ezt a videót, a hihetetlen rutin és egyszerűség elbűvölő!
Ha valamilyen véletlen folytán nincs otthon (Meyer) citromból készült chutney, ezekből az egyszerű hozzávalókból is finom és könnyű fogást készíthetünk bármelyik napszakban.
A citrom chutney-s töltelék kevés chilivel, kecskesajttal eltér ugyan a hagyományoktól, mégis rendkívül jól harmonizál a diós ízű, ropogós hajdinás tésztával, én elég sokat meg tudtam volna enni belőle, ha nem kellett volna hagynom másoknak.

Recept:

• 75 g hajdinaliszt
• 50 g finomliszt
• fél kávéskanál só
• 1 tojás
• 2,5 dl tej
• 2,5 dl víz, vagy szódavíz

Töltelék: sült citromos chutney, kecske camembert, friss chili paprika

Összekeverjük a kétféle lisztet és a sót. Beleütjük a tojást, hozzáadjuk a tejet és a vizet, kézi habverővel simára keverjük. Lefedve néhány órára, vagy egy éjszakára félretesszük.
Serpenyőben kevés olajon vékony palacsintákat sütünk úgy, hogy amikor megfordítjuk, megkenjük egy teáskanál citrom chutney-val, lágy kecskesajtot morzsolunk rá, vékonyra karikázott friss chilivel megszórjuk.  Amikor a sajt megolvadt és a palacsinta alja is megpirult, négyszögbe hajtogatjuk a tésztát.
Tányérra csúsztatjuk, frissen őrölt borssal és snidlinggel díszítjük.

Egy másik finom változat Chili és Vaníliánál.

Bea, köszi a fotókat!