Mindenes gyuvecs

Elérkezett a pillanat, megtaláltam a számomra tökéletes gyuvecs receptjét. Minden számomra fellelhető forrást elolvastam, többféle változatban el is készítettem és most itt van. Először is meg kellett értenem, hogy nem létezik egyetlen megkérdőjelezhetetlen recept, mivel ez egy nagy egyéni szabadságot adó, házias étel, igazi comfort food. Az egész balkáni régióban népszerű Horvátországtól Bulgárián át Törökországig. A gyuvecs törökül güvec, vastag cserépedényt jelent, hagyományosan ebben főnek össze a nyár végének legjobb ízei. Ami mindegyik változatban megtalálható, az az érett paradicsom, paprika, hagyma, ezenkívül kerülhet bele padlizsán, krumpli, répa, zöldbab, zöldborsó, gomba, bab, káposzta. Szerbiában sertéshúst, Boszniában birkát, marhát, Törökországban csirkét tesznek hozzá - ha tesznek, mert természetesen a vegetáriánus gyuvecs is gyuvecs. Ja, és el ne felejtsem, a bolgárok tojásos joghurtot sütnek a tetejére. 

Azt még hozzá kell tennem, hogy az Ínyesmester szakácskönyvében az "Ami gyorsan elkészül" fejezetcím alatt találtam meg. Hát ez nem készül el gyorsan. (És ő is tejfölöz.)

Eddigi, kevésbé sikerült gyuvecseim tükrében fő tanulság, hogy amennyiben használunk húst, azt a hús típusának megfelelő ideig elő kell főzni, hogy biztosan megpuhuljon. A kápia paprika sokkal jobb ízt ad, mint a nálunk általánosan kapható sárga színű zöldpaprika. A paradicsom az évnek ebben az időszakában a legfinomabb, lehetőleg házi veteményesből származó, napon érlelt paradicsomot válasszunk. A hagymával ne spóroljunk! A krumplit pedig Grúzia óta szeretem a lecsóban, szerintem szépen lágyítja az ízeket. 

A többit rátok bízom, tényleg nagyon szabad műfaj. De egy jó főzőedény, vas, vagy cserép kell hozzá.

Recept:

• 7-800 g csont nélküli sertés tarja
• 3 evőkanál sertészsír
• 200 g rizs
• 2 nagy hagyma (1 lila, 1 vörös)
• 500 g paradicsom (szép, ha sárga is van közte)
• 500 g kápia paprika
• 2 krumpli
• 2 répa
• 1 padlizsán
• só, frissen őrölt bors

A legnagyobb vaslábasunkat vesszük elő, ebben fog elkészülni szép sorban minden, a végső összegzéssel és sütéssel együtt. Ha nincs vaslábasunk, de van nagyméretű cserépedényünk, az is jó, sőt autentikusabb, de akkor az előkészítő műveletekhez válasszunk egy jó nagy, vastag aljú serpenyőt. Ha sem vaslábasunk, sem cserépedényünk nincs, akkor megpróbálhatjuk egy sima zománcos, jól záródó fedővel rendelkező lábasban is, valószínüleg az is működni fog. De minél előbb szerezzünk be egy vaslábast.

A húst felszeleteljük (még jobb, ha szeletben kérjük a hentestől), nagyobb darabokra vágjuk, sózzuk, borsozzuk.  

A vaslábast tűzre tesszük, felolvasztunk benne másfél evőkanál zsírt. A húsdarabokat két részletben körbe pirítjuk, majd az összes húst visszatéve a fél óráig fedő alatt, közepes lángon sütjük.

Közben megmossuk a rizst, félbe, majd szeletekre vágjuk a hagymát, nagy kockákra vágjuk a paradicsomot és a kápia paprikát, közepesen vékony karikákra a répát és a krumplit. A padlizsánt szintén nagy kockákra vágjuk, tálba tesszük, besózzuk.

A félig elkészült húst áttesszük egy edénybe. 

A lábasba tesszük a maradék másfél evőkanál zsírt, hozzáadjuk a hagymát, néhány percig dinszteljük, majd rátesszük a kápia paprikát. Addig főzzük, amíg kissé összeesik, ekkor beletesszük az előzőleg leöblített, kinyomkodott padlizsánt, így is rotyogjon pár percig. Ezután mehet bele a paradicsom, a répa és a krumpli, majd a rizs. Sózzuk, borsozzuk. 

Az elősütött hús időközben levet engedett, ezzel együtt a zöldségekhez adjuk, az egészet jól összekeverjük. 3 és fél deci vizet öntünk rá, lefedjük.

18 fokra előmelegített sütőben 1 órát sütjük. Az utolsó 10 percben levehetjük a fedőt, jól áll neki, ha enyhén megpirul a teteje és a felesleges gőz elpárolog.

Tejfölös uborkasalátával, tzatzikivel, sűrű tejföllel/görög joghurttal, vagy csak úgy magában fogyasztjuk.