A socca Nizza hagyományos utcai étele. Fatüzeléses kályhákon, nagy sütőlapon, vagy kemencében sütik és frissen, melegen kínálják egy pohár jeges rozé mellé a tengerpartról fáradtan bandukoló szerencsétleneknek...
Mielőtt ezen túl sokáig merengenénk, inkább érdekességképpen elmondom, hányféle elnevezése van még ennek a csicseriborsólisztből készült palacsintának: Genova környékén farinátának, Toscánában cecininek hívják. Algériában karantita, Dél-Amerikában pedig faina. Sőt, Indiában is készítenek hasonló lepényt besan puda, vagy dal chila néven. A sok elnevezés közel azonos elkészítési módot takar: a csicseriborsólisztet sóval és olívaolajjal összekeverik és megsütik. A tészta fűszerezésében (már ha tesznek hozzá) viszont már vannak különbségek: Provance-ban friss rozmaringgal, borssal ízesítik, Észak-Afrikában római köménnyel és harissával. Andalúziai változatában apró rákot kevernek a tésztába, Genovában ugyanezt apróhallal teszik.
Látható, hogy a variációk száma végtelen. Az én változatom eltér a hagyományostól, hiszen ebben a tésztában tojás és joghurt is van, fűszerként pedig fekete szezámmagot használtam. A tészta így könnyebben kezelhető és serpenyőben sütve is ízletes, ropogós kispalacsintákat készíthetünk.
A nyár ízeire való türelmetlen vágyakozás jegyében én most félig szárított, olajban eltett paradicsommal, fetával és görög joghurttal tálaltam, de bármilyen sült, párolt zöldséggel, salátával, hallal nagyon finom!
Recept:
- 110 g csicseriborsóliszt
- fél teáskanál só
- 1 tojás
- 60 ml víz
- 120 ml zsíros joghurt
- 60 ml olívaolaj
- 1 evőkanál fekete szezámmag
Serpenyőben kevés olajat forrósítunk, kanállal adagonként beletesszük a tésztát, hogy kisméretű palacsintákat kapjunk. Közepes lángon mindkét oldalán megsütjük. Konyhai papírtörlőre szedjük.
Sűrű görög joghurttal, olajban eltett félig aszalt paradicsommal, morzsolt fetával fogyasztjuk.
A 101 cookbooks receptje alapján.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése