A belsőségeket sokan nem szeretik. A máj még csak-csak, de a többi... A zúza furcsa, izmos állaga miatt is megosztó, pedig jól megfőzve puha, nagyon jó ízű és minden zsiradéktól mentes "húsféle". Nincs mindig a baromfis pultokban, de most, hogy előtte gondoltam rá, ott termett. (A hétköznapok kőbe véshető nagy tanulsága: jobban ki kéne használni a gondolat teremtő erejét.) Örömömet úgy háláltam meg, hogy "helyzetbe hoztam", amint annak idején az iskolában ezt annyiszor hallottam. Nem szokványos, pörkölt helyzetbe, hanem egy kicsit figyelemfelkeltőbbe, önmaga fontosságában megerősítve. Jól sikerült a projekt, sokszor fogom ismételni.
Recept:
- 700 g kacsazúza
- 1 fej hagyma felaprítva
- 3 gerezd fokhagyma apróra vágva
- 1 chilipaprika vékonyra szeletelve
- 3 evőkanál olaj
- 1 teáskanál cukor
- 1,5 dl száraz vörösbor
- 2 evőkanál sherry, vagy tokaji aszú
- 4 evőkanál szójaszósz
- 1 csillagánizs
- só
Egy fedővel rendelkező, sütőbe rakható vastag edényben (legjobb az öntöttvas edény) felforrósítjuk az olajat, beletesszük a cukrot, karamellizáljuk. Hozzáadjuk a hagymát, fokhagymát, chilit, a bort, a sherryt, a szójaszószt, végül a csillagánizst. Beleforgatjuk az előfőzött kacsazúzát. Levesszük a tűzről, rátesszük a fedőt.
120 fokra előmelegített sütőbe tesszük (gázsütő feles fokozat). Másfél órát sütjük. Ha szükséges sózzuk.
Tálaláskor szálkásra vágott újhagyma szárral díszítjük. Nagyon jó hozzá a párolt rizs, de még jobb a hagymás-főtt hajdina!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése