Nemrég beszabadultam egy antikváriumba és azonkívül, hogy megtaláltam néhány régóta a listámon lévő könyvet, átfésültem a szakácskönyv-választékot is. És hát az történt, hogy két-három-négy példány nagyon felkeltette az érdeklődésemet, így ezeket is magammal hoztam. Ebből hármat azonnal kölcsön is adtam, hadd okosodjon más is, így róluk még nem tudok beszámolni, de egyet megőriztem. Nancy Silverton's sandvich book. Szép, egyszerű kiállítású és nagyon gazdag tartalmú könyv, a szendvics-témán jóval túlmutató ötletekkel. A szerző egy emlékezetes firenzei este hatására a Los angeles-i Campanile étteremben csütörtök esténként szendvics esteket tartott, nagy sikerrel. A könyvben bőséggel vannak példák egyoldalas, szimpla szendvicsekre, zárt, két kenyér közé pakoltakra, falatkákra, édes falatkákra, csipegetni valókra és mártásokra is. Eddig nem voltam egy nagy szendvicses, de most már látom, hogy ebben a műfajban is van lehetőség a szezonalitás érvényesítésére, gyönyörűen meg lehet komponálni egy-egy falatot és a gondosan megválogatott hozzávalókkal komplett, egészséges fogást készíthetünk.
Ez a karfiolos szendvics nem a legegyszerűbbek közül való, én is jobban örülnék, ha az ilyesmit valaki csak úgy elém tenné, de higgyétek el, megéri bíbelődni vele!
Recept:
- 400 g karfiol
- 2-2,5 dl tejszín
- 3 gerezd fokhagyma
- 1 kis fej hagyma vékonyra szeletelve
- 2 evőkanál zsemlemorzsa
- 30 g vaj
- baguette, kenyér, vagy zsömle, ciabatta
- 1 evőkanál olívaolaj
- egy marék törökmogyoró
- egy evőkanál frissen facsart citromlé
- fél csokor friss petrezselyem felaprítva
A mogyorót 180 fokos sütőben 10-12 perc alatt megpirítjuk, konyharuha segítségével ledörzsöljük héját, durvára vágjuk.
A karfiol vastag szárát levágjuk, a többit rózsáira szedjük. 3-4 nagyobb rózsát fél centis szeletekre vágunk és félre tesszük. A többit kis részekre szedjük, a szárakat is felvágjuk. Lábasba tesszük, felöntjük annyi tejszínnel, amennyi éppen ellepi. Hozzáadjuk a hagymát, két gerezd megpucolt, egész fokhagymát és fél teáskanál sót. Közepes tűznél éppen csak felforraljuk, majd azonnal a legalacsonyabb hőfokra váltunk és fél óráig így főzzük, közben sokszor megkeverve. Amikor a karfiol megpuhult, a folyadékot egy tálban felfogva leszűrjük. A leszűrt karfiol háromnegyedét két-három evőkanál főzőlé hozzáadásával botmixerrel simára pürésítjük. Kenhető állagú, krumplipüré sűrűségű legyen a végeredmény. Hozzákeverjük a maradék egynegyed főtt karfiolt, ha szükséges sózzuk, félre tesszük.
A félretett nyers karfiolszeleteket forrásban levő sós vízben egy percig főzzük, leszűrjük, hideg vízzel azonnal lehűtjük, konyhai papírtörlőre tesszük.
Serpenyőben felhevítjük a vaj felét, pirosra sütjük a karfiolszeletek mindkét oldalát. Szűrőkanállal kivesszük. A serpenyőbe tesszük a maradék vajat, enyhén megpirítjuk, rátesszük a zsemlemorzsát egy csipet sóval, világosra sütjük.
A rendelkezésünkre álló kenyérfélét olívaolajjal megkenjük, sütőben, grillezőben, vagy szendvicssütőben megpirítjuk, egy gerezd fokhagymával bedörzsöljük. Minden szeletre két evőkanál karfiolkrémet simítunk, szépen elrendezzük rajta a sült karfiolszeleteket, megszórjuk egy teáskanálnyi pirított zsemlemorzsával és pirított mogyoróval. Pár csepp citromlé és petrezselyemszórás jár még mindegyikre.
Még melegen fogyasszuk. 4-6 szeletre elegendő.
2 megjegyzés:
Hát most beindult a nyálelválasztásom! Szuper ez a szendvics! Engem az érdekel, hol van ez a szuper antikvárium?! :)
A cikkben linkeltem egy kávézót, ahova kölcsön adtam pár könyvet, na azzal szemben van az antikvárium.
Megjegyzés küldése