Kenyérpuding hecsedlivel, dióval

Bulikról mindig a kenyér marad meg. Legalábbis én azt rendszeresen túlkalkulálom, sosem fogy el annyi, amennyit megveszek. Most is így jártam, a hétvégi vendégségről étel - ital mind eltűnt, kenyérrel meg tele a fiók. De nem baj, az újrahasznosítás a kedvenc műfajom, nagyon tudok örülni a spórolós, mégis nagyszerű ételeknek.
A kenyérpuding ennek a műfajnak az egyik jeles képviselője. Félig száraz kenyerek, kalácsok, zsömlék nagyon egyszerűen édes - ragacsos felfújttá alakíthatók és ízesítésükkel is szabadon játszhatunk. Engem most a nemrég készült házi hecsedli / csipkebogyó lekvár ilyetén felhasználása vonzott, gondoltam jól megy majd a megmaradt nem teljesen fehér kenyerek kicsit rusztikusabb ízéhez. Tényleg jó lett.
Természetesen bármilyen lekvárt használhatunk, és a dió helyett is mehet a mandula, a mogyoró, sőt, különféle aszalt gyümölcsök is.


Recept:

• 30 dkg szikkadt kenyér, vagy bagett, kalács, stb.
• kb 5 dkg vaj
• 3 dl tej
• 2 dl tejszín
• 1/2 rúd vanília, vagy 1 teáskanál vanília esszencia
• 1 evőkanál méz
• 3 evőkanál cukor
• 2 egész tojás, 1 tojás sárgája
• egy marék dió
• 4-5 evőkanál csipkebogyó-, vagy más lekvár
• 2 evőkanál barna cukor a tetejére

A kenyeret felszeleteljük, körben levágjuk a héját. Egy tűzálló edényt kivajazunk. A kenyérszeletek mindkét oldalát megkenjük vajjal és egymást kicsit fedve, tetőcserép szerűen lerakjuk az edénybe.
A tejet és a tejszínt a vaníliával és a mézzel forrásig hevítjük. Közben a tojásokat és a tojássárgáját a cukorral kikeverjük. Folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a forró tejes tejszínt. A keveréket ráöntjük a kenyérre. Kanállal lenyomkodjuk, fél órát állni hagyjuk.
A sütőt 170 fokra előmelegítjük.
A megpuhult kenyerek tetejét három csíkban megkenjük a lekvárral, megszórjuk a nagyobb darabokban hagyott dióval és végül a barna cukorral.
Fél órát sütjük, forrón tálaljuk.
Legközelebb ezt a sós változatot is kipróbálom.