Barackos, fűszeres csirke

Baracklekvárfőzés és barackos sütemény sütés közben vágytam már valami fűszeres, sós ízre, de úgy, hogy barack is legyen benne. Hogy fogyjon. Meg hogy a fókuszt el ne veszítsem. Meg amúgy sem láttam mást, csak gyönyörű narancssárgát mindenhol. Gondoltam az a csirkének is jól állna.
A fűszerezést közel-keletire hangoltam mézzel, fahéjjal, római köménnyel és egy kis csípőssel (bátrak friss chilipaprikát is tehetnek hozzá!). Eszméletlen finom lett és még azon sem kell szomorkodnom, hogy a barackszezon végeztével egy évet kell várnom erre az ízre, mert szinte biztos vagyok benne, hogy aszalt barackkal is szuper lesz!

Recept:

• 4 db egész csirkecomb
• 20 g vaj
• 4 evőkanál olivaolaj
• 1 nagy hagyma
• 6 gerezd fokhagyma
• egy ujjnyi friss gyömbér
• fél rúd fahéj
• 1 teáskanál őrölt római kömény
• 1 teáskanál őrölt koriander
• fél teáskanál őrölt kurkuma
• fél teáskanál cayenne bors
• 10 db sárgabarack
• 2 dl száraz fehérbor
• 1 evőkanál méz
• 1 evőkanál citromlé
• só, frissen őrölt bors

A csirkecombokat kettévágjuk alsó és felső részre, sózzuk, borsozzuk.
Egy nagy serpenyőben, aminek fedele is van és később a sütőbe is be tudjuk tenni, felolvasztjuk a vajat, hozzáadjuk az olivaolajat. Megpirítjuk rajta a csirkecombok mindkét oldalát.
Hozzáadjuk a szeletekre vágott hagymát, az egészben hagyott fokhagymagerezdeket, a fűszereket. Mellétesszük a kimagozott, félbevágott sárgabarackokat, rácsurgatjuk a mézet, a citromlevet és meglocsoljuk a borral. Erős lángon felforraljuk, jól átforgatjuk, majd előmelegített, 180 fokos sütőbe tesszük lefedve.
40-45 percig sütjük, közben a húst néhányszor meglocsolgatjuk a fűszeres szafttal.
Végül 5-10 percig fedő nélkül pirítjuk.
Bulgurral, kuszkusszal tálaljuk.

Cukkinihummusz

 A mindenféle zöldséghummuszok csoportjában a cukkinihummusz nálam előkelő helyre került. Gyorsan elkészülő, laza, selymes krém, ami nagyon jól csúszik kenyérrel, hasábokra vágott répával, uborkával egyaránt.

Recept:

• 3 közepes méretű zsenge cukkini
• 1 evőkanál tahini paszta
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 evőkanál olivaolaj
• fél citrom leve
• só
• tálaláshoz török olajos chili, római kömény, olivaolaj, petrezselyem, menta, stb.

A cukkiniket meghámozzuk, végeit levágjuk, hosszában négy részre vágjuk. Zsenge állapotában aprók és puhák a magjai, azzal együtt két centis darabokra vágjuk.
Sütőpapírral kibélelünk egy akkora tepsit, amibe pont kicsit szűkösen fér be a cukkini. Megsózzuk, meglocsoljuk az olivaolajjal. Előmelegített, 190 fokos sütőben körül-belül 20 percig sütjük, amíg teljesen átpuhul. Közben töbször átforgatjuk, hogy egyenletesen süljön és ne nagyon piruljon.
A tepsiben hagyjuk kihűlni, majd késes robotgépbe tesszük. Hozzáadjuk a tahini pasztát, az apróra vágott fokhagymát és a citromlevet. Krémesre keverjük. Szükség szerint ízesítjük még sóval, citromlével.
Tálaláskor megszórhatjuk vágott petrezselyemmel, mentával, bazsalikommal, őrölt római köménnyel, olajos chilivel, za'atar fűszerkeverékkel, durvára őrölt borssal.

Csábító ajánlat: tordelli

Toszkána észak-nyugati részének, a Ligur tengerpart vidékének reprezentatív tésztaétele a tordelli. Tulajdonképpen egy méretes ravioli, amit hússal és párolt mángolddal töltenek, paradicsomos húsos raguval tálalnak. Tetszetős és nagyon finom.

Még Itáliában sem jut minden nevezetes ételnek irodalmi mű, de a tordellinek pont szerencséje volt: Mario Tobino toszkánai születésű költő-író (és nem utolsósorban kórházalapító orvos!) egyik művében feleleveníti az 1920-as évek viareggio-i tengeri karneváljait, amikor minden hajó legénysége saját verssel vonult fel a part mentén. Egy ilyen hajóversben éneklik meg a tordellit, amit egy fiatal lány, bizonyos Morina készített az ünnepségen résztvevő jóképű ifjúnak, bizonyítva háziasságát és ezzel hosszabb maradásra bírni. A fiatalembernek azonban hiába ízlettek a tökéletesre formázott tésztacsomagok és evett meg belőlük több tucattal, reggel mégis más vizekre evezett. Morina szomorkodhatott a szerelem után és csiszolhatta tovább tordelli-készítő tudását.
Mindezt a Courosities and Delights of Tuscany című picinyke könyvből tudom, amit egy picinyke, de annál kedvesebb könyvesboltban vettem Bagno Vignoniban, egy picinyke városkában. Pont nekem való könyv csupa érdekes történettel Toszkána városairól, lakóiról és ételeiről. Fogtok még róla hallani!
Addig is tésztagyúrásra-nyújtásra fel! Elmélyülésre, lelassulásra ösztönző elfoglaltság boldogító eredménnyel.

Recept:
a töltelékhez:

• 150 g mángold szár nélkül
• 2 gerezd fokhagyma
• 1 evőkanál olivaolaj
• 150 g darált marhahús
• 150 g darált sertéshús
• fél fej hagyma
• 1 evőkanálnyi frissen reszelt parmezán
• 250 g fehér kenyér héj nélkül
• tej az áztatáshoz
• só, frissen őrölt bors
• mokkáskanálnyi frissen reszelt szerecsendió

a szószhoz:

• 1 sárgarépa
• 1 hagyma (+ a töltelékhez használt hagyma másik fele)
• 1 zellerszár
• 3 evőkanál olivaolaj
• 1 evőkanál vaj
• 3 dl paradicsomszósz
• 150 g darált marhahús
• 150 g darált sertéshús
• só, frissen őrölt bors
• esetleg friss kakukkfű, zsálya

a tésztához:

• 300 g liszt
• 3 tojás
• 1 teáskanál só
• 1-2 evőkanál víz

Először elkészítjük a tölteléket.
A mángoldot megmossuk, kis kockákra vágjuk. Egy evőkanál olivaolajat öntünk, megpároljuk rajta az egyik gerezd fokhagymát felaprítva, rátesszük az előkészített mángoldot. 10 perc alatt puhára főzzük, félretesszük.
Közben tejet öntünk a kenyérre, ázni hagyjuk.
A kétféle darált húst keverőtálba tesszük, hozzáadjuk az apróra vágott hagymát, fokhagymát, reszelt parmezánt, sót, borsot, szerecsendiót, majd az áztatott, kinyomkodott kenyeret, végül a párolt mángoldot. Kézzel jól összedolgozzuk.

Összeállítjuk a tésztát: gyúródeszkára szórjuk a lisztet, meghintjük a sóval. Tenyerünkkel fészket formázunk a közepébeént, ebbe ütjük a tojásokat egyenként, közben mindig bele is dolgozzuk a lisztbe. Összegyúrjuk a tésztát, ha szükséges egy-két evőkanál vizet is teszünk hozzá. A végén rugalmas, fényes felületű, jól nyújtható tésztát kapunk, ez körül-belül 10 perc munka. A tésztagombócot 10 percre letakarva pihentetjük.

Közben odatesszük a szószt: az apróra vágott hagymát, répát, zellerszárat a felforrósított olivaolaj és vaj keverékére tesszük, 10 percig pároljuk. Rátesszük a kétféle darált húst, fehéredésig sütjük, majd ráöntjük a paradicsomszószt. Sózzuk, borsozzuk, lefedve 20 percig főzzük, közben olykor megkeverjük, ha szükséges vízzel pótoljuk az elfőtt folyadékot. Viszonylag sűrű, de szaftos szósz legyen a végeredmény.

Hozzálátunk a tészta nyújtásához. Ez történhet nyújtógéppel is akinek van. Nekem nincs, így sodrófával nyújtottam 2-3 mm vékonyságúra a tésztát. Képzeletben elfeleztem, egyik felére kiskanállal féldiónyi halmokat raktam a töltelékből egymástól körül-belül 3 cm távolságra. Ráhajtottam a tészta másik, üres felét, az esetleg alászorult levegőt minél inkább kifelé terelgettem. A töltelékek mellett ujjaimmal körbetapasztottam a tésztát, majd derelyevágóval (késsel is lehet) felszbadaltam. Ezután minden egyes tasakot villával még körbecifrázta-lezártam. (Ez a művelet megspórolható annak, cakkos tésztakiszúrója.)
Közben nagy fazék sós vizet forraltam, ebben két részletben kifőztem a tésztát, szűrőkanállal a közben elkészült szószra szedtem. Még egy plusz löttyintés olivaolaj nem árt neki.

Hagymaszárakról

Milyen szerencse, hogy kitűnő alapanyagokat, amikből kitűnő ételeket lehet készíteni, most már a  "zerowaste" jelzővel még vonzóbbá tehetjük!  Persze az új fokhagyma és csemegehagyma szárak sosem tűntek kidobandó zöldség-részeknek, de azért nem árt szólni az érdekükben.
A fokhagymaszárból nekem legjobban krémesített átváltozása vált be. Két-három fokhagymaszárból készített pasztát napokig tudok használni. Amikor levest főzök, a zsiradékon (vajon, olívaolajon) megforgatott zöldségekhez keverem. Sütőben sült újkrumplira csepegtetem tálaláskor, mángoldot fonnyasztok rajta, vaslábasban sült egytálételeket ízesítek vele, vagy salátaöntet alapjaként használom. Titkos ízfokozó válik belőle, nem kell attól tartani, hogy a fokhagymaíz eluralkodik az ételen.
A "maradék" fokhagymafejeket legtöbbször egészben sütöm meg, na az aztán az ízorgia!

Recept:

• 2-3 friss, tavaszi fokhagyma szára
• 1 dl olívaolaj
• egy nagy csipet só
• fél citrom leve

A megtisztított fokhagymaszárat vékony karikákra vágjuk, az olívaolajjal, sóval, citromlével együtt tálba tesszük, botmixerrel, vagy késes robotgéppel minél simábbra pürésítjük.
A felhasználástól függően még higíthatjuk kevés borecettel, citrommal, tehetünk bele kevés mézet, borsot is.

A csemegehagyma zöld szárából mindig görögjoghurtos salátát csinálok csak egy kis só, citromlé és olívaolaj hozzáadásával. Esetleg pár szem retket, vagy paradicsomot, uborkát vágok még hozzá, ha van. Nem sok jobb saláta van ennél.

Mentás - bazsalikomos fetasajtkrém

Mindig megkapom, hogy nem teszem fel a blogra azokat a recepteket, amikről én azt gondolom, hogy nem is receptek és biztosan ismeri mindenki. Ez a krém például ebbe a kategóriába esik, semmi trükk nincs benne, kis túlzással rögtönzésnek is nevezhetném. Viszont tényleg nagyon finom, várva várt nyári esték kedvenc mártogatósa, kencéje válhat belőle.

Recept:

• 200 g krémes feta (típusú) sajt (Apetina márkájút használtam)
• 50 g natúr tejszínes sajtkrém (pl. Philadelphia), vagy natúr vajkrém
• 2 evőkanál görög joghurt
• 1 kis gerezd fokhagyma
• fél kezeletlen héjú citrom héja
• 10-10 levél friss bazsalikom és menta
• frissen őrölt bors és olivaolaj a tálaláshoz

A sajtokat és a joghurtot keverőtálba tesszük. Hozzáadjuk a durvára vágott fokhagymát, a citromhéjat és a zöldfűszereket. Botmixerrel krémesre keverjük.
Tálba tesszük, olívaolajjal, durvára őrölt borssal és néhány fűszerlevéllel tálaljuk.