Ennek a mély vonzalomnak azonban komoly, személyes oka van. Keresem azt az ízt, amit a nagymamámnál ettem mindig. Persze tudom, hogy nem lesz meg, mert más a sütő, a tepsi, az alma és én is más vagyok. Ha csak szavakkal leírhatnám annak a sütinek a tetejét, ahogy roppant...
Receptem nem maradt. Anyukámmal csak abban vagyunk biztosak, hogy a tésztája élesztős volt. Ennyi támpont alapján készítem el újra és újra az almás lepényt. Örülök, mert mindig finom és kicsit szomorkodom, hogy nem lehet olyan, mint a nagymamámé.
Recept:
Hozzávalók a tésztához:
- 35 dkg finomliszt
- 25 dkg puha vaj
- 2 dkg élesztő
- 1/2 dl tej
- 2 evőkanál cukor
- 1 tojás
- csipetnyi só
- +1 tojás a kenéshez
A töltelékhez:
- 1 kg alma
- 20 dkg cukor
- 1 kávéskanál fahéj
- 1 evőkanál frissen facsart citromlé
- 10 dkg dió durvára vágva
A sütőt bekapcsoljuk 190 fokra (gázsütő 5-ös fokozat). A meglangyosított tejben 1 teáskanál cukorral felfuttatjuk az élesztőt. A többi tésztához valóval összegyúrjuk. Két cipóra osztjuk.
Kivajazunk és lisztezünk egy 25x35-ös, vagy ha vékonyabb tésztát szeretnénk, egy 35x45-ös tepsit. Kinyújtjuk az egyik cipót a tepsi méretére, az aljára terítjük. Meghintjük a tésztát a dió felével, ráterítjük a kihűlt almát a leve nélkül. Rászórjuk a dió másik felét. A maradék tésztát is kinyújtjuk, befedjük vele a tölteléket. A széleken körben kicsit lenyomkodjuk. Tiszta konyharuhával letakarva fél órát kelni hagyjuk.
Megkenjük felvert tojással, villával néhány helyen megszurkáljuk.
Szép pirosra sütjük. Amikor kihűlt, kockákra vágjuk. Mielőtt felvágnánk, megszórhatjuk vaníliás porcukorral.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése