A kelbimbó külső borítólevelei jó esetben csak egy kicsit gyűröttek és piszkosak, ellenben nagyon hasonlítanak egy-egy szép, húsos bazsalikomlevélre. És ha feltételezzük, hogy a legtöbb ehető levél alkalmas pesztó készítésére, akkor a kelbimbólevél sem lehet kivétel. Követve a logikai sort, már csak egy kis diót kell pirítani (mert úgy finomabb) és olívaolajjal krémesre dolgozni az alkotóelemeket. Eredmény: nyertünk egy csodás ízű kiegészítőt levesekhez, vagy főzelékhez, tésztához, szendvicshez, salátához és hasznosítottunk egy esetleg kidobásra ítélt, ám kitűnő alapanyagot.
Az alábbi egyszerű levest is elképesztő magaslatokra repíti.
Recept:
- 30 dkg kelbimbó
- 1 közepes sárgarépa
- egy kis fej hagyma
- egy centi friss gyömbér
- 10 centis póréhagyma darab (zöld része)
- 1 liter zöldség-, vagy szárnyas alaplé, vagy víz
- fél dl olívaolaj, plusz két evőkanál
- 25 g dió
- fél citrom reszelt héja
- só, frissen őrölt bors
A kelbimbó fejeket négyfelé, vagy hkeresztben félbe, a sárgarépát megpucolva karikákra vágjuk. A hagymát és a gyömbért felaprítjuk, a póréhagymát hosszában félbe, majd szeletekre vágjuk.
Két evőkanál olívaolajon puhára dinszteljük az apróra vágott hagymát és gyömbért. Hozzáadjuk a többi zöldséget, sózzuk, borsozzuk, egy percig kevergetjük, majd felöntjük az alaplével, vagy vízzel és körül-belül 15 perc alatt puhára főzzük.
A félretett levelekből ötöt-hatot odakészítünk a tálaláshoz, a többit durván összevágjuk, mély tálba tesszük, ráöntjük az olívaolajat, egy csipet sót, borsot és a pirított diót és a citromhéjat. Késes aprítóval, vagy botmixerrel pürésítjük.
A kész levest a félretett kelbimbólevelekkel és kelbimbó pesztóval tálaljuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése