2015. december 8., kedd

Ánizsosat, vagy pisztáciásat?




Mi csak placcsintós sütinek hívjuk a formázás nem túl kifinomult módja után. Ugyanis egy jól irányzott, felülről lefelé sújtó, hirtelen mozdulattal lehet a legszabálytalanabb, de megfelelően elterülő halmokat képezni a tepsire, közben végtelen jól szórakozva. Hangulatjavító tulajdonságán túl egyéb előnye, hogy maradék tojásfehérjék magas élvezeti értékű sütemény formájában kelnek új életre benne.
Az eredeti recept ánizsmagos ízesítésű, én is mindig így készítettem eddig, de most feleztem a tésztát és a sokak által nem kedvelt ánizst a tészta felében natúr, durvára vágott pisztáciára cseréltem, hogy legyen alternatíva. Mindkettő nagyon finom, a pisztáciásban több a ropogtatni való, az ánizsos karakteresebb.
Eredeti recept: Sam és Sam Clark: Casa Moro

Recept:
  • 170 g puha vaj
  • 170 g porcukor
  • 170 g finomliszt
  • 3 evőkanál őrölt mandula
  • 1 evőkanál ánizsmag, VAGY ugyanennyi natúr pisztácia apróra vágva
  • 1 evőkanál konyak, vagy brandy
  • 3 tojásfehérje
  • szeletelt mandula és kristálycukor a díszítéshez
A vajat és az átszitált porcukrot konyhai robotgéppel habosra keverjük. A lisztet, az őrölt mandulát és az ánizsmagot/vágott pisztáciát egy tálban összekeverjük. Kanalanként a vajas masszához keverjük. Folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a brandyt és a tojásfehérjét is.
Sütőpapírral kibélelt tepsire evőkanállal kis halmokat rakunk a tésztából, akkorákat, hogy az átmérőjük körül-belül 3 centis legyen. A halmok legyenek egymástól jó 10 centis távolságban, mert sütés közben elterülnek. Bátrabbak spatulával jó magasról egyenesen a helyére célozhatják a masszát, érdemes begyakorolni a mozdulatot.
A tésztahalmokat megszórjuk kristálycukorral és szeletelt mandulával, majd előmelegített, 180 fokos sütőben 7-8 percig sütjük, amíg a szélei enyhén megbarnulnak, de a közepe még szép világos.
Nagyon finom magában, vagy kávé, tea és fagyi mellé.

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...