A Kamome Diner (Kamome Étterem) című film vetítése után hazajöttem, előkerestem a Makifood-os receptjeimet és nekiálltam onigirit csinálni. De ugyanilyen kedvem lett volna fahéjas tekercset sütni. A Helsinkiben működni próbáló pici (és gyönyörű) japán étteremről és annak tulajdonosáról szóló filmben ugyanis ez a két étel szimbolizálta a japán és a finn ételeket. (Volt persze más is, főleg kávé, amiből, mint tudjuk, a finnek isznak legtöbbet a világon.)
A fahéjas tekercs illatára térnek be először az étterembe az addig csak idegenkedve kukucskáló finn vendégek - ez a számukra otthonos illat oldja fel a korlátokat. Boldogan majszolják a kis japán hölgy frissen sült, ropogós csigáit.
Az onigiri a filmben tulajdonképpen a fahéjas sütemény japán megfelelője. Az otthont jelképezi a kicsit elveszve helyüket kereső, a vendéglőhöz csapódó többi japán szereplőnek. Az onigiri a legfontosabb japán étel, hangzik el a főszereplő szájából, "soul food", ahogyan az angol felirat fordította. Főtt rizsből gondosan, kézzel formázzák, töltik és adják valakinek, akire odafigyelnek. Japánban ezt kapják uzsonnára a gyerekek, ezt eszik a felnőttek is, mint mi egy szendvicset, mert tápláló és egészséges. A legegyszerűbb szusi, amihez nem kell nagy tudomány, csak egy kis gyakorlat és gondosság. És persze jól előkészített, jó minőségű rizs, tölteléknek pedig umeboshi-szilva és lazac. (A filmben kísérletet tesznek az onigiri "finnesítésére" rénszarvashússal, heringgel, de visszatérnek az eredetihez - így nem keverhető a két kultúra.)
Ahogyan szövődik a történet a véletlenszerűen, vagy inkább sorsszerűen egymás útjába kerülő finn és japán emberek között, úgy válnak az ételek is természetes kapcsolódási pontokká, az egymás iránt érzett felelősség és törődés megnyilvánulási formáivá, közös, örömteli feladattá.
Nagyon jó kis film, aki teheti, szerezze meg valahogy. (Letöltésben nem vagyok jó.)
Recept:
sushi rizs főzése:
1,5 csésze gömbölyű szemű rizst váltott vízben alaposan megmosunk, lecsöpögtetünk. Vastag aljú, jól lefedhető edénybe tesszük felöntjük 1,5 csésze vízzel, fedő nélkül felforraljuk. Forrás után a legalacsonyabb lángon, lefedve folytatjuk a főzést körül-belül 12-13 percig. A főzést újra erős lángon fejezzük be, 10 másodpercig, de a fedőt nem emeljük fel. Elzárjuk a lángot és 10 percig pihentetjük a rizst, továbbra sem emelgetve a tetejét.
Közben megcsináljuk az ecetes keveréket: 3 evőkanál rizsecetet összekeverünk 1 evőkanál barna nádcukorral és 1 teáskanál sóval.
A pihentetési idő lejárta után vizes fakanállal átkeverjük a rizst, majd hozzákeverjük az ecetes keveréket. Hűlni hagyjuk.
Az onigiri tölteléke hagyományosan grillezett lazac, és érlelt umeboshi szilva.
A lazac előkészítése nagyon egyszerű: egy kis darab (5-10 dekás) lazacfilét sütés előtt legalább egy órával megsózunk, majd grillrácson, vagy kis serpenyőben pár perc alatt megsütjük. A megformázott rizslabdákba egy-egy falatnyit szakítunk a lazachúsból és megtöltjük.
Az umeboshi szilvát már nem könnyű beszerezni itthon, sajnos elég drága is. Néhány speciális, ázsiai élelmiszereket árusító boltban kapható, vagy interneten rendelhető. Egyébként nagyon érdekes, sós-savanykás íze van. Csak kis falatokban használják, pont erőteljes íze miatt. Állítólag nagyon egészséges, erős gyógyhatással rendelkező gyümölcs. Éretlenül, zölden szüretelik, majd sóban érlelik. Az onigiribe általában egy fél kimagozott umeboshi-szilvát töltünk.
Tölteléknek használhatunk még uborkát, avokádót, darabka csirkehúst, illetve a lazac mellett más halhúsokat is.
A rizsgombócok formázásához készítsünk egy tálba enyhén sózott vizet is magunk mellé, amibe a kezünket mártjuk, mert a rizs nagyon ragadós. Először a tenyerünkbe veszünk egy adag rizst, közepébe nyomjuk a tölteléket, majd két kezünkkel gombócot formázunk belőle, egy nagyobb paradicsom méretűt. Azután a gömböt lekerekített háromszög-alakúra formázzuk.
Az onigiri befejezése az algalapba csomagolás. Az algalapot ollóval kisebb téglalapokra vágjuk és egyszerűen ráhajtjuk a formára.
Ebből az adagból 10-12 onigiri lesz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése