Van egy új szakácskönyvem, karácsonyra kaptam (rendeltem magamnak). Beatrice Ojakangas: The Great Scandinavian Baking Book. Ne kérdezzétek, milyen megfontolásból választottam, egyszerűen csak érdekelt. Amióta egyszer részt vettem egy finn kenyérsütés kurzuson, tudom, hogy ez egy nagyon gazdag világa az északi konyhaművészetnek. A könyv szerzőjét, Beatrice Ojakangast, a finn Julia Child-nak tartják, hiszen ő volt az első, aki összefoglaló szakácskönyvet írt a finn konyháról angol nyelven. A hölgy ugyanis Amerikában, Minnesotában nőtt fel egy tízgyermekes család legidősebb nővéreként egy hagyományait őrző finn közösségben. Ő maga az édesanyjától tanult sütni-főzni még akkor, amikor írni-olvasni sem tudott. Egyik testvére születésekor sütötte az első tortát, ami kissé sósra sikeredett, mert igyekezett betartani édesanyja tanácsát, ami úgy hangzott, hogy mindig kóstoljon, miközben süt és ha íztelennek érzi az ételt adjon hozzá még egy csipet sót. Végül a cukrot teljesen kifelejtette. Később aztán a finn és a skandináv konyha szenvedélyes kutatójává vált, egy évig járta Finnországot eredeti receptek után kutatva. Összesen 27 szakácskönyvet írt, ezek közül nem mindegyik skandináv témájú, de a legnagyobb sikereket azokkal érte el. Ez a könyve, ami most már az én polcomon is ott van, elnyerte a szakácskönyveknek járó legrangosabb amerikai díjat.
A könyv sütős, nem csak sütis könyv. Külön fejezet van benne a mindenféle izgalmas lisztekből készült kenyereknek, a kávézáshoz szánt kelt tésztáknak, a kekszeknek, pitéknek, tortáknak. A legutolsó fejezet pedig, ahonnan az alábbi receptet is választottam, a sós pitékről és töltött kenyerekről szól.
A lazaccal és rizzsel töltött pitéről (finnül lohipiirakka) csak annyi bevezetőt írt a szerző, hogy a finnek egyik kedvenc társasági étele és az éttermek is előszeretettel tartják étlapon. Tényleg kiváló vendégváró fogás, könnyű elkészíteni, nem kell melegen tartani és ez az adag legalább 6-8 személynek elegendő. A tésztaburok finom, ropogós, a töltelék pedig tartalmas, friss ízű. Saját anyagából készített díszítéssel látványos eredményt érhetünk el, én a halat hullámok közé képzeltem, de sütés közben az egyik hullám lecsúszott... Legközelebb ügyesebb leszek.
És majd hozok még más finomságokat is a könyvből!
Recept:
a tésztához:
- 300 g liszt
- 1 teáskanál sütőpor
- fél teáskanál só
- 250 g vaj
- 140 ml tejszín
a töltelékhez:
- 500 g lazac filé
- 5 evőkanál olvasztott vaj
- 250 g rizs
- só
- 1 csokor kapor
- 3 tojás
A rizst megfőzzük. Amikor kihűlt, elkeverjük a vajjal és a felaprított kaporral. Ha szükséges, még sózzuk.
A tojásokat megfőzzük, megpucoljuk, nagyobb darabokra vágjuk.
összeállítás:
Egy hagyományos méretű, 30 x 40 cm-es sütőtepsit kibélelünk sütőpapírral. A tésztát lisztezett deszkán a tepsi méreténél kicsit nagyobbra nyújtjuk. A tésztának körül-belül 0,5 mm vastagságúnak kell lennie. Késsel egyenesre vágjuk a széleit és a sütőpapíros tepsire helyezzük. A téglalap alakú tészta hosszanti oldalának felére egyengetjük a rizs felét, a szélein 2-2 centit szabadon hagyva. Rámorzsoljuk a haldarabokat, erre pedig a tojást. Végül az egészet beborítjuk a maradék rizzsel. A tészta üresen maradt felét ráborítjuk a töltelékre. A széleket egymáshoz nyomkodjuk.
A tészta egész felületét megkenjük egy teáskanál vízzel felvert tojással. A levágásnál megmaradt tésztadarabokból hurkákat sodrunk és halat, vagy bármilyen tetszőleges formát alakítunk belőle díszítés gyanánt a pite tetejére. Ezt is megkenjük a tojással, majd villával sűrűn megszurkáljuk a teljes felületet.
Előmelegített, 190 fokos sütőben (gázsütő 5-ös fokozat) fél óra alatt pirosra sütjük.
A tepsin hagyjuk kihűlni.
Tálaláskor szeletekre vágjuk, 4 evőkanál olívaolaj, két evőkanál citrom és egy evőkanál apróra vágott friss kapor keverékével készült mártást adunk hozzá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése