Egyrészt a színe miatt. (Mondjam, hogy kevés a rózsaszín étel?) Aztán a mérete: apró falatkák, ráadásul pinkben, simán indulhatna valami babazsúr ételszépségversenyén. Aztán, ami teljesen komoly: a fürjtojás állítólag nagyon egészséges, gyakorlatilag patikában kéne felírni. Ezenkívül jönnek az ünnepek, ilyenkor az ember extra dolgokra is hajlandó, mint például aprócska fürjtojások héjának körültekintő leszedegetésére. Csupán az igazán különleges napok tiszteletére. És ebben ráadásul az a vicces, hogy a savanyított tojás igazából a legtriviálisabb angol kocsmai étel, olyan, mit a ropi, kint van a pulton egy nagy üvegben, hozzátartozik az alapkínálathoz. Nem baj, nálunk pedig ünnepi és kész, finom is, szép is, lehet vele dicsekedni is. És még egy érv, de ez már teljesen földhözragadt: előre elkészíthető, azután már csak rájárunk, esszük reggelire, salátához, lencséhez, halhoz.
- 15 db fürjtojás
- 1 dl almaecet
- 1 dl víz
- 4 teáskanál cukor
- 1,5 teáskanál só
- negyed teáskanál egész koriander
- negyed teáskanál egész köménymag
- 3 szem szegfűbors
- 1 babérlevél apróra törve
- 1 kis cékla meghámozva, lereszelve
A fürjtojásokat lábasba tesszük, felöntjük hideg vízzel, közepes lángon felforraljuk és amint felforrt félrehúzzuk. Három percig állni hagyjuk, majd leöntjük róla a forró vizet és hideg vízzel teljesen lehűtjük.
Az apró tojásokat óvatosan és nagy türelemmel megpucoljuk. Igyekezni kell minél kevésbé felsérteni a főtt fehérjét, hogy szép, sima felületű tojások legyenek. Amikor kész, leöblítjük róluk az esetleges héjmaradékokat, majd konyhai papírtörlővel szárazra töröljük. Befőttesüvegbe tesszük, rászűrjük a kihűlt céklás levet. Enyhén összerázzuk, hűtőbe tesszük. Másnap már fogyasztható, a hűtőben egy hétig eltartható.
Fogyaszthatjuk egyszerűen sópehellyel megszórva, pár csepp olívaolajjal, vagy tökmagolajjal meglocsolva, de adhatjuk salátákhoz is különleges színfoltként.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése