2012. október 15., hétfő

Gombaporos gnocchi


Bizonyára sokan találkoztatok már a lila színű krumplival, én is. Jól néz ki, de most nem róla szeretnék írni, hanem egy másik krumplifajtáról, a hópehely krumpliról. Ez egy magyar fajta, nekem azt mondták Keszthely környékéről származik és nemcsak a neve mesés, hanem az íze is. Egy ideje már a Fehérvári úti csarnokon kívül a Fény utcai piacon is árul az a társaság, akik a lila- és mindenféle színű, formájú és fajtájú krumplikat árulják. A krumpliarzenálon kívül különleges és kevésbé különleges idényzöldségeket is tartanak, például hokkaido tököt, fehér színű padlizsánt, gömbcukkinit is láttam náluk, sőt nyár végén okrát is.
Legutóbbi találkozásunkkor kifejezetten gnocchinak való krumplit kértem és minden burgonyák ismerője a hópelyhet ajánlotta, én pedig nem bántam meg, hogy hallgattam rá. Ízemlékeimben egy csodálatos, szarvasgombás gnocchi sejlett fel, amit pár éve Gubbióban ettem és azóta is eszembe jut néha, pedig végtelenül egyszerű volt. De hát nyilván az a kevéske reszelt szarvasgomba rajta, amit valahol a környéken szedtek, elegendő volt ahhoz, hogy az az egyszerűség mégis felejthetetlen legyen. A sötét trombitagomba pedig, azt mondják, a szegény ember szarvasgombája, így vettem a bátorságot, hogy leutánozzam a gubbiói gnocchit azokból az alapanyagokból, amikhez itt tudtam hozzájutni. Megfelelni úgyis csak magamnak kellett. Jelentem, sikerült, emlékeimet nem csúfoltam meg.
Szárított sötét trombitagombát nagyobb élelmiszerboltokban, ill. az Ázsia boltban lehet kapni, ezt csak meg kell őrölni kávédarálóban és kész is a gombaporunk. Nagyon illatos és sokáig tartja az aromáját. Kis szerencsével az erdőben is szedhetünk és szakértő ellenőrzés után mi magunk száríthatjuk. Bármilyen gombás ételt feldob, de egy-egy csipetnyi a húslevesben is kitűnő ízfokozóként működik.

Recept:
  • 800 g krumpli héjában megfőzve
  • 30 g frissen reszelt parmezán
  • 1 tojás
  • 1/2 teáskanál só
  • kevés frissen őrölt bors
  • 200 g liszt
  • 40 g vaj
  • 10 zsályalevél, ebből 5 apróra vágva
  • 1 teáskanál gombapor (fekete tölcsérgombából)
  • 1 citrom reszelt héja
  • pár csepp citromlé
  • só, bors
  • frissen reszelt parmezán a tálaláshoz
A főtt krumplit meghámozzuk, krumplinyomón áttörjük, hűlni hagyjuk. Miután kihűlt, hozzáadjuk a reszelt parmezánt, a tojást, lisztet, sót, kevés őrölt borsot és rugalmas tésztává gyúrjuk. Lisztezett gyúródeszkán kb. 8 cm-es hengert formázunk belőle. A hengert éles késsel másfél centis szeletekre vágjuk, a szeletekből pedig egy centi átmérőjű hurkákat sodrunk. Közben végig erősen lisztezzük a deszkát és a tésztát is, hogy ne ragadjon. A hurkákat egymás mellé tesszük, egy-két centis darabokra vágjuk. Liszttel szórjuk.
Tűzre teszünk egy fazék enyhén sós vizet.
Egy széles lábosba pedig beletesszük a vajat, közepes tűzön világosbarnára pirítjuk. Pár csepp citromlével megállítjuk a további barnulást. Hozzákeverjük a gombaport, a felvágott zsályát és a citromhéjat. Levesszük a tűzről.
A már lobogva forró vízben két részletben kifőzzük a gnocchit. Amikor a gombóckák feljönnek a víz felszínére, szűrőkanállal azonnal kivesszük őket és az előkészített vajas mártásba forgatjuk. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk az egészben hagyott zsályaleveleket.
Tányérokba szedjük, megszórjuk durvára reszelt parmezánnal.



2 megjegyzés:

Zizi írta...

Húúú, ez nagyon szuper! Csorog a nyálam! Jááááááááááájjjj, éhes vagyok!

konyharuha írta...

éhesen vásárolni és recepteket olvasni nagyon veszélyes!

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...