Tudom, kicsit korai, de elkezdtem vágyni a karácsonyi illatokra. Süteményekre, gyertyafényre, nagy sétákra a hidegben, forró teára idebent. Úgyhogy kerestem is egy megfelelő receptet, ami mézes, illatos és teázáshoz ideális.
A franciák mézeskenyerére esett a választásom, pain d' epice a neve. A név találó, valóban inkább kenyér, mint sütemény. Nagyon egyszerű, nagyon mézes és ideálisan fűszeres, ami a mellette, vagy vele együtt fogyasztott egyéb finomságoktól kel életre igazán. Például a már említett ízletes teától, langyos és nem túl édes kompóttól. De hallgathatunk nyugodtan az ínyenc franciákra és együnk hozzá érett sajtokat, liba/kacsa pástétomot párolt gyümölccsel - fantasztikus összhatás, bármilyen szokatlanul is hangzik.
A maradékot mindig gondosan csomagoljuk be, így sokáig játszadozhatunk a különböző kísérőkkel, soha nem lesz unalmas. Mint egy jó kenyér.
- 450 g finomliszt
- 60 g rozsliszt
- 2 és fél teáskanál szódabikarbóna
- fél teáskanál só
- másfél teáskanál őrölt gyömbér
- másfél teáskanál őrölt fahéj
- késhegynyi frissen reszelt szerecsendió
- késhegynyi frissen őrölt bors
- 55 g vaj
- 340 g méz
- 1 narancs reszlet héja
- fél citrom reszelt héja
- 1 tojás
- 240 ml víz
Egy tálban összekeverjük a kétféle lisztet, a sót és a fűszereket.
A vizet lfelmelegítjük egy lábasban, hozzáadjuk a mézet és a vajat. Összeolvasztjuk, de nem főzzük.
Belereszeljük a narancs és a citrom héját.
Keverőtálba tesszük, hozzáadjuk a felvert tojást, majd konyhai robotgéppel, vagy kézi keverőkanállal fokozatosan eldolgozzuk a lisztes keverékkel.
Kivajazunk és lisztezünk egy 30x13 cm-es, vagy ehhez hasonló méretű sütőformát. Belesimítjuk a tésztát, sütőbe tesszük és körül-belül 60 percig sütjük. Akkor jó, ha a közepébe szúrt hústűre már nem ragad a tészta.
Kivesszük a formából és rácson hagyjuk teljesen kihűlni.
David Lebovitz receptje alapján.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése